Nagyszerű magyar eredmény az immunológiában

Az immunválasz szabályozásának egy fontos mechanizmusát ismerték fel a Debreceni Egyetemen. Az immunsejtek átprogramozására alapuló felfedezés új utat nyithat az autoimmun betegségek terápiájában.

Dr. Nagy László egyetemi docens és kollégái a világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratában számoltak be az immunrendszer működésével kapcsolatos eredményeikről, amelyek új utakat nyithatnak az autoimmun betegségek kezelésében. Az autoimmun betegségekben az immunrendszer a saját szervezet ellen fordul, és a szervezet saját sejtjeit pusztítja el. Ilyen például a fiatalkorban jelentkező cukorbetegség (I. típusú diabétesz) és bizonyos gyulladásos bélbetegségek is.

A dendritikus sejtek

A debreceni kutatók eredménye alapvetően az immunrendszer egy ritka sejttípusával, az ún. dendritikus sejtekkel kapcsolatos. A fehérvérsejteknek mindössze ezredrészét kitevő dendritikus sejtek az elsők között találkoznak a szervezetet megtámadó kórokozókkal, így az immunválasz megindításában kulcsszerepet töltenek be. A vöröscsontvelőben fejlődnek, majd szétrajzanak a szövetekbe, ahol folyamatos őrjáratot végeznek.

Fejlődésük korai állapotukban még nem elkötelezettek egy bizonyos típusú ellenségre (azaz "éretlenek"). Az érettséget akkor érik el, amikor elfognak például egy fertőző organizmust, azt megsemmisítik és feldolgozzák, majd legjellemzőbb darabjait (antigének) szó szerint felmutatják a membránjukon az immunrendszer karmesterei, a CD4+ T-limfociták számára. Az immunrendszer számos sejtje rendelkezik ilyen antigén-bemutató képességgel, de a dendritikus sejtek minden más típusnál hatékonyabban végzik ezt a munkát.

Ez az antigén-bemutatás indítja el az immunválasz eseményeit: a CD4+ T-limfociták ezen információ birtokában hozzák mozgásba az immunrendszer különböző "fegyvernemeit". A dendritikus sejtek antigén-bemutatása aktiválja az ölősejtek különféle típusait is.