Átmenetileg még vezetnek az antibiotikumok

Bizonytalanságot okoztak Magyarországon a lépfene ellen kezelt csirkecombok. A kutatók az antibiotikumok túlzott használatának veszélyeire figyelmeztetnek.

Az antibiotikum-rezisztenciát terjesztő csirkék ügye alig másfél éve riadalmat okozott Magyarországon is. Az állatorvosi vizsgálatok azonban megnyugtatták a közvéleményt, mert nem bizonyosodott be, hogy a tenyésztők a tápba olyan anyagot kevertek volna, aminek következtében antibiotikum-rezisztens baromfiállomány alakulhatott volna ki.

Most azonban nagy mennyiségű fagyasztott csirkecombot importáltak az országba, aminek a legutóbbi információk szerint bizonytalan vagy gyanús az eredete, s ki lehet mutatni benne az Enrofloxacint, a Cipro nevű elterjedt humán antibiotikumnak az állatorvoslásban használt válfaját. A lépfene- (anthrax) fertőzés elleni védekezésnek is a Bayer cég által gyártott Cipro nevű antibiotikum a gyógyszere, amit nagy mennyiségben halmoztak fel az Egyesült Államokban.

Csakhogy köztudott, hogy a kórokozók egy idő múltával hozzászoknak a kezeléshez, és minél nagyobb adagban használnak velük szemben antibiotikumokat, annál inkább gyengül a hatásuk. Ez a 22-es csapdája.

Az Enrofloxacin szintén hatásos szer. Egyelőre. A Time magazin január 21-ei száma arról közöl tudósítást, hogy veszélyes légzési kórt fedeztek fel baromfiudvarokban. A csirkék ivóedényeibe nagy mennyiségben beöntött Enrofloxacin azonban öt nap alatt meggyógyította a csirkéket, ártalmatlanná téve a bélben élősködő Campylobacter kórokozók jelentős részét. Az életben maradtak pedig már nem voltak képesek a baromfiállomány megbetegítésére.

De korai volt az öröm. Az a viszonylag csekély mennyiségű igen virulens kórokozó, amely túlélte az antibiotikum-kezelést, jórészt immunizálódott az antibiotikumokkal szemben. Majd minden korábbinál agresszívebb és szaporább kórokozók fejlődtek ki, amelyek a baromfitenyészet génállományát támadták meg.

Az antibiotikum-rezisztens kórokozó az ember által fogyasztott hús útján is terjed a szervezetben. A Campylobacter igen-igen szapora, és mind az állati, mind pedig az emberi génállományt rövid idő alatt antibiotikum-rezisztenssé teheti. S nem csupán a baromfi veszélyeztetett, hanem más állatok is, például a tengerentúli táplálkozásban fontos szerepet játszó garnélarákfélék húsában is találtak Campylobactert.

A bakteriológusok egyre kétségbeesettebbek. Idézik Sir Alexander Fleminget, a penicillin felfedezőjét, aki jól ismerve a baktériumok természetét, szüntelen figyelmeztette orvostársait a mikrobák kiválasztódásának veszélyére: ellenállóbb törzsek jönnek létre, és egyre veszélyesebbek - mondotta.

Dr. Stuart Levy, az Antibiotikus képtelenség című bestsellerré vált könyv szerzője pedig most arra figyelmeztet, hogy az antibiotikumok és a mikrobák halálos csatájában a rendkívül megerősödött szapora kórokozók kerülnek előnybe, miután átterjesztik a génállományra is antibiotikum-rezisztenciájukat. A már megrongált gének pedig más kórokozók iránt is veszélyeztetetté válnak.

A szülők meghökkenve tapasztalják, hogy az influenza a tüdőgyulladás vagy a TBC elleni antibiotikumok semmiféle hatást sem fejtenek ki a kórokozókra.

Miközben a bakteriológusok figyelmeztetnek az antibiotikumok hatástalanságára, és megkísérlik Fleming penicillinjének varázsos hatását visszaadni, szüntelen hangoztatják: legyünk nagyon óvatosak a jelenlegi antibiotikumok fogyasztásával, mert felégetjük az orvostudomány természethez visszavezető hídjait.

Korábban:

A penicillin az évszázad egyik csodája

Könyvajánlat:

Általános mikrobiológia