Bush nem kér a klíma-kényszerzubbonyból

A Kiotói Jegyzőkönyv részleteiről Milánóban e héten - Persányi Miklós magyar környezetvédelmi miniszter elnökletével - megrendezésre kerülő miniszteri találkozón a résztvevők, a szeptemberi moszkvai klímakonferenciához hasonlóan, már a tárgyalások megkezdése előtt igyekeztek felállítani bástyáikat.

A világ 187 országa mintegy 4500 küldöttének részvételével megtartandó 12 napos konferencia nem titkolt célja az lenne, hogy rábírják Oroszországot és az Amerikai Egyesült Államokat a Kiotói Jegyzőkönyv ratifikálására.

Mint ismeretes, Putyin elnök még nem, a Bush-adminisztráció viszont következetesen egyáltalán nem tartja célszerűnek országa számára a ratifikálást. Az Egyesült Államok két éve egyoldalúan felmondta a megállapodást, a hivatalos amerikai álláspont szerint a Jegyzőkönyv által felállított légszennyezési adatok téves módszereken alapulnak, s a Jegyzőkönyben vállalt kötelezettségek hátrányos helyzetbe hoznák az amerikai gazdaságot, ráadásul igazságtalanok is, hiszen csak a fejlett ipari államokat kötelezi káros gázkibocsátásuk csökkentésére.

Kiotó nem más, mint egy szűkre szabott kényszerzubbony - nyilatkozta a konferencia megkezdése előtt a Finacial Timesnak Paula Dobriansky, az USA globális ügyekért felelős helyettes államtitkára. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítása negatívan érintené az ország gazdaságát, ezért az USA inkább más utat választ: olyan korszerű technológiák fejlesztését támogatja, amelyek felválthatják a hagyományos, globális fölmelegedést okozó energiaforrásokon alapuló technológiákat.

Olaszország környezetvédelmi minisztere, Altero Matteoli a konferencia megnyitóján kijelentette, minden erejével azon lesz, hogy a korábbi 120 állam után Kiotói Jegyzőkönyvet Moszkva és Washington is ratifikálja. A jegyzőkönyv sorsával kapcsolatos bizonytalanságok "nem adhatnak okot arra, hogy csökkentsék elkötelezettségünket és erőfeszítéseinket annak érdekében, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében globális stratágiát dolgozzunk ki" - mondta.

A jelentős légszennyezettségi problémákkal küzdő, az olasz gazdaság fővárosának számító Milánó számára a konferencia kezdete komoly erőpróbát jelentett, mivel a város tömegközlekedése hétfőn a dolgozók sztrájkja miatt nem üzemelt.

A Kiotói Jegyzőkönyv

A világméretű klímaváltozásról szóló ENSZ-keretmegállapodáshoz csatolt Kiotói Jegyzőkönyvben 1997 decemberében 38 fejlett ipari ország kötelezettséget vállalt arra, hogy a 2008 és 2012 közötti időszakra az 1990-es szinthez képest átlagosan 5,2 százalékkal csökkenti az üvegházhatás kialakulásában szerepet játszó hat gázféleség, mindenekelőtt a szén-dioxid kibocsátását. Az Európai Unió és Ausztrália 8, az Egyesült Államok 7, Kanada és Japán pedig 6 százalékos csökkentést vállalt. Az Egyesült Államok azonban két éve egyoldalúan felmondta a megállapodást.

A kiotói megállapodás csak akkor lép életbe, ha a csatlakozó országok összes kibocsátása eléri a káros gázok kibocsátásának 55 százalékát. Jelenleg 46%-nál tartanak. Oroszország önmagában is az 1990-es kibocsátási szint több mint 17 százalékát képviseli, így az ő megerősítésével az USA nélkül is azonnal életbe léphetne a jegyzőkönyv.