Nofretitit, aki a történetírás szerint IV. Amenhotep, más néven Ehnaton fáraó (Kr.e. 1379-1362) társa volt az uralkodásban és mostohaanyja Tutenhamonnak, az ókori Egyiptom egyik legbefolyásosabb asszonyának tartják.
Mint arról a napokban beszámoltunk, Joann Fletcher, a brit York Egyetem régésze június 9-én azt a bejelentést tette, hogy olyan hasonlóságot fedezett föl egy 1898-ban a Királyok völgyében feltárt sírkamárban lefotózott múmia és a berlini Egyiptomi Múzeumban található Nofretiti-büszt (mészkőből készült mellszobor) között, amely nem lehet a véletlen műve. A kamrát, s benne a múmiát 1898-ban Victor Loret francia régész találta meg II. Amenhotep sírjának oldalsó kamrájában, majd a sírt 1907-ben visszafalazták.
Zahi Hawass, az egyiptomi régészeti ásatások felügyelője azonban elveti a feltételezést. Ez a gondolat nem alapszik tényeken vagy bizonyítékokon - mondja. Hawass bírálata elsősorban arra irányul, hogy Flecher érvelése csupán a múmia és a Nofretiti-büszt közti hasonló külső jegyeken - a hattyúnyakon és a finom vonásokon - alapszik. "Az Amarna-kor művészetében megszokott volt a király és a királyné idealizált ábrázolása, a valóságos vonások nem jelentek meg a festményeken, szobrokon."
Az arcvonásokat illető hasonlóság mellett Fletcher a múmia mellett talált parókát tekinti az azonosság további bizonyítékának. Amikor a kutató 2002 júniusában először látogatta meg KV35 jelű kripta titkos kamráját az ősi királyi temetkezőhelyen, a luxori Királyok Völgyében, a mumifikálási munka mellett az ókori egyiptomi hajviseletek tanulmányozására szakosodott szakértőként, egy núbiai stílusú paróka azonosítása kapcsán érkezett a helyszínre. Ez a parókatípus a XVIII. dinasztia korában, Ekhnaton uralkodása alatt volt igen kedvelt a királyi származású nők körében.
A kutató szerint Nofretiti múmiájának azonosításához felhasználták még leborotvált fejét és - a büsztön is pontosan megfigyelhető - fülcimpáját is, melyen két fülbevalónak volt helye. Röntgenezéssel ékszereket azonosítottak a múmia szétzúzott mellkasában is. További tanúságként szolgál a királyi eredet mellett, hogy a múmia karja fáraói stílusban volt hajlítva, s ujjai egy már régen ellopott királyi jogart markoltnak - állítja Fletcher.