Japán megvásárolja a bálnagyilkolás jogát

A Nemzetközi Bálnavadászati Tanács sorrentói ülésén a többség leszavazta azt a japán kezdeményezést, mely szerint a bálnavadászatot illető kérdésekben titkos szavazáson kellene dönteni. A nyílt szavazással feketén-fehéren kiderül, ki áll ténylegesen a bálnavédelem mellett - vélik környezetvédők, akik állítják: a szigetország lepénzeli a szegényebb újonnan csatlakozókat.

Környezetvédő szervezetek azt állítják, Japán igyekszik befolyásolni a Tanácshoz frissen csatlakozott országokat, hogy szavazataikkal támogassák őt a bálnavadászati tilalmak feloldásában. Az ülésen ezzel szemben az 57 tagország többsége amellett voksolt, hogy a szavazások eztán is nyíltak legyenek, ami megakadályozhatja, hogy az egyes országok ugyan a közvélemény szemében népszerűbb, bálnavédő politikát hangoztassanak, ám közben titkos szavazataikkal épp az ellenkezőjét támogassák. Úgy tűnik, a többség legalább egy évig még a bálnák mellett áll - nyilatkozta Susan Lieberman, a WWF munkatársa, hozzátéve: a többség mostanra már minimális különbséget jelent, mivel az új csatlakozók egyre gyakrabban a vadászat mellett szavaznak.

A bálnavadászatot értékes nemzeti tradíciójának, a cethúst pedig kulináris csemegének tartó Japán idén 29-24 szavazati arányban maradt alul, részben azért, mert néhány ország adminisztratív okokból nem szavazhatott.

Japán ultimátum

Japán és más, a bálnavadászatot hagyományosan támogató országok - így Norvégia és Izland - igyekeznek rést ütni az IWC veszélyeztetett bálnafajok vadászatát tiltó, 1986 óta hatályos rendeletén. Az ázsiai szigetország többek között azzal érvel, hogy egyes, jelenleg védettség alatt álló bálnafajokból bőségesen elég él a tengerekben.

A japán küldöttség a Reuters hírügynökségnek úgy nyilatkozott, ha az IWC jövő nyáron tartandó üléséig nem enyhíti a bálnavadászati tilalmat, Japán kilép a Bálnavadászati Tanácsból. Hogy álláspontját egyértelműbbé tegye, a japán küldöttség megfogalmazta konkrét igényét arra, hogy az antarktiszi vizeken évente 2914 csukabálnát (Balaenoptera acutorostrata) vadászhasson le - a területet jelenleg az IWC rendelete védi. A japán érvelés szerint ez az éves kvóta az ott élő csukabálna-populáció mindössze 0,05 százalékát jelentené (az országnak viszont akár 300 millió USA-dollárnyi bevételt hozna). Mivel az IWC a kutatási célú bálnavadászatot bizonyos keretek között engedélyezi, a szigetország az említett területen - kijátszva az IWC szabályozását - minden évben körülbelül 440 csukabálnát öl le úgymond tudományos céllal, s a bálnahús rendre megjelenik az éttermek és szusibárok étlapjain.

A pénz beszél

Környezetvédők most azzal vádolják a japán küldöttséget, hogy igyekszik szavazatokat vásárolni az újonnan csatlakozó országok körében. Az idén csatlakozott 6 államból 4 - Tuvalu, Mauritánia, Elefántcsontpart és Suriname - egyértelműen a japán álláspont mellett áll.

"Megdöbbenve tapasztaljuk, hogy a saját testtömegének naponta többszörösét elfogyasztó bálna tiltott élelemforrás az ember számára akkor, amikor a Föld számos országában az éhezéssel küzdenek" - nyilatkozta például Suriname képviselője. A bálnák többnyire olyan helyeken és olyan táplálékon élnek, amelyet az ember nem halászik - utasítják vissza az álláspontot a környezetvédők. "A legszegényebb országokat arra használják föl, hogy segítségükkel megszavazzák a bálnavadászati tilalmak enyhítését" - mutat rá John Frizell, a Greenpeace képviselője. "Itt egyértelműen a pénz beszél."

A japánokkal ellentétben néhány tagország kifejezetten a tilalmi rendszer szigorítására törekszik. Az IWC ülését árgus szemekkel figyelő környezetvédők amiatt aggódnak, hogy ha az új tagok rendre a vadászat mellett voksolnak majd, az arány bálnavédők és bálnavadászok között hamarosan megfordul.