A "halálzónák" kialakulásának első számú okozója a műtrágyázással összefüggő nitrogénszennyezés: a talajban fölgyülemlett nitrogént a csapadék a folyókba mossa, onnan pedig a tengerekbe, óceánokba jut, ahol az algák robbanásszerű elszaporodását idézi elő. Amikor az algák elpusztulnak és a tengerfenékre süllyednek, ott bomlásnak indulnak, és elvonják a víz oxigéntartalmát. Az oxigénben szegény vízből elmenekül, illetve kipusztul minden élet, halak, rákok és apróbb élőlények híján pedig kénytelenek már élelemforrás után nézni a vizek ragadozói. Ezzel magyarázható, hogy Texas szövetségi állam partjai mentén az idén nyáron megszaporodtak a cápatámadások - vélekedik a Nancy Rabalais, a Louisiana Universities tengeri konzorciumának vezető munkatársa.
A "halálzóna" idei kiterjedése megközelítőleg 10-15 ezer négyzetkilométer, a Mississippi torkolatától húzódik nyugat felé 4610 kilométer hosszan Louisiana és Texas állam partjai mentén. Az idén a szokásosnál is közelebb került a partokhoz, amit szakértők a szelek és tengeri áramlatok hatásának tulajdonítanak.
Az elmúlt 30 évben a "halálzóna" minden nyáron visszatérő természeti katasztrófává nőtte ki magát, amit elsősorban az okoz, hogy a Mississippi vízgyűjtő területén a mezőgazdaságban fölhasznált vegyszerek nitrogénnal szennyezik a talajt - mutatott rá Rabalais. A "halálzóna" mérete az időjárástól függően évről évre változik, általában 13 ezer négyzetkilométer körül mozog, és kora októberig tart.
A Mississippi torkolata: az élő víz sötét, a holt víz a partoknál világos |
Annak ellenére, hogy a jelenség és a mezőgazdaság okozta környezetszennyezés közti összefüggés nyilvánvaló, gyakorlatilag semmilyen hivatalos lépés nem történt, ami megakadályozná, vagy akár csak csökkentené az évről évre visszatérő pusztulást - mutat rá Rabalais.
A "halálzóna" miatt a halak oxigéndúsabb vizekre vándorolnak, s ez lehet a magyarázata annak, hogy az elmúlt időszakban a texasi partoknál annyi cápatámadás történt. Három alkalommal támadt cápa fürdőzőre az idei szezonban - ez a szám kifejezetten magas, ha figyelembe vesszük, hogy Texasban 1980 óta összesen 18 ilyen eset történt. Terry Stelly, a Texas Parks and Wildlife Department ökológusa a Texas-Louisiana-i határ mentén, a "halálzóna" közelében az elmúlt években gyakoribbá vált cápatámadások okát a következőkben látja: "természetesen az egyéb tényezőket sem zárhatjuk ki, ám az egyik lehetséges magyarázat, hogy a cápák oxigéndús vizet keresve kerültek az ember közelébe".