A jövő autóinak hidrogéntankja<br/>

Kínai és amerikai tudósok olyan technológiát dolgoztak ki, amelynek segítségével nagy mennyiségű hidrogén tárolható igen vékony széncsövek hálózatában. A módszer megoldást kínál a jövő környezetbarát autóinak üzemanyag-tárolási problémájára.

A találmány nagy lépést jelent azon az úton, amelynek végén a hidrogén válhat a mindennapok praktikus üzemanyagává. A hidrogén-üzemanyag nem szennyezné a környezetet, nem okozna üvegházhatást, így egyre többen javasolják, hogy a jövő tiszta energiaforrásaként hasznosítsák a jelenlegi, kimerülőben lévő fosszilis tüzelőanyagok helyett.

Bár ugyanolyan tömegű hidrogénnek nagyobb az energiatartalma, mint a kőolajnak, egyelőre nehézséget okoz a gyakorlati hasznosítása, mivel gáznemű anyagról van szó. Ugyanannyi kilométer megtételéhez 3000-szer nagyobb üzemanyagtankra lenne szükség, ha benzin helyett hidrogént használnánk fel.

A megoldás a hidrogén összesűrítése vagy cseppfolyóssá tétele lehetne, de ezek igen költséges eljárások. A jelenlegi legelfogadottabb elgondolás, hogy a hidrogént más anyaggal kell megkötni. A fémötvözetek például saját térfogatuknál jóval több hidrogén megkötésére képesek, de használatuk ellen szól nagy tömegük és a többszöri használat következtében előálló ridegségük, törékenységük.

Most azonban úgy tűnik, kínai és amerikai kutatók megtalálták a megoldást a problémára. A kínai tudományos akadémia és a MIT munkatársai szén-nanocsövekkel (nagyon apró, szénatomokból álló hengerekkel) kötötték meg a hidrogént. (A nanométer a milliméter egymilliomod része.) A megkötött gáz mennyisége minden eddigi értéket jelentősen felülmúlt.

Az eljárás során sósavba áztatták be a széncsöveket, majd két órán át 500 Celsius-fokon tartották őket. Így minden olyan szennyező anyag eltávozott a csövekről, amely korábban gátolta a hidrogén megkötődését. Végül két szénatomra átlagosan egy hidrogénatom jutott. Nagyon jelentős, hogy a megkötött hidrogénatomok 80%-a szobahőmérsékleten és 1 atmoszféra nyomáson felszabadítható volt, s a maradékhoz való hozzájutáshoz elég volt egy kissé felmelegíteni a rendszert.

Bár az eredmények valóban fontosak az új energiaforráshoz vezető úton, még hosszú időnek kell eltelnie a gyakorlati megvalósításig. 1 kilogrammnyi szén-nanocső előállítása jelenleg kb. 1 millió dollárba kerül. Igen drága a hidrogén vízből való előállítása is. A jövő egyik lehetséges megoldása, hogy bakteriális enzimekkel termeltetik meg a nyersanyagot.