Az orosz kormány a mai napon jóváhagyta és a parlament elé terjesztette az üvegházhatású gázok kibocsátását korlátozó Kiotói Egyezmény ratifikálását. Putyin elnök az elmúlt időszakban többször változtatott az egyezménnyel kapcsolatos álláspontján, hol szükségesnek, hol viszont - főként a 2004-es újraválasztása előtti időszakban - az orosz gazdaságra nézve károsnak ítélve meg a ratifikálást.
Épp ma egy éve, hogy az orosz elnök a globális fölmelegedésről tett viccesnek szánt megjegyzése bejárta a világot. A harmadik klímaváltozási világkonferencián az orosz elnök váratlanul a következő megjegyzést tette: "Oroszországban gyakran hallani - olykor viccesen, olykor komolyan -, hogy ez egy északi ország, és nem ijednénk meg tőle, ha egy-két fokkal melegebb lenne. Talán jót is tenne (a változás), kevesebbet kéne költenünk bundakabátra és más meleg holmikra."
Putyin elnök gazdasági tanácsadója változatlanul a jegyzőkönyv ratifikálása ellen foglalt állást: Andrej Illarjonov kitart korábbi véleménye mellett, amely szerint a ratifikálás visszavetné az orosz gazdaságot, hátrányos helyzetbe taszítaná az országot. A mostani döntés mögött minden bizonnyal nem is gazdasági, sokkal inkább politikai megfontolás áll: Putyin a ratifikálásért cserébe uniós támogatást remél Oroszország Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való csatlakozásában.
Mint korábban ismertettük, a Kiotói Egyezmény hatályba lépése évek óta az orosz ratifikálástól függ. A megállapodás a globális felmelegedést okozó gázok kibocsátásának mérséklésére irányul, s életbe lépéséhez a kibocsátás 55 százalékáért felelős országok ratifikálása kell. Az éghajlat felmelegedését okozó, üvegházhatást keltő gázok kibocsátását megfékezni hivatott kiotói megállapodást eddig 104 ország ratifikálta, amelyek az iparilag fejlett országok 1990. évi káros kibocsátásainak 44 százalékáért felelősek.
A kiotói megállapodás azonban csak akkor lép életbe, ha a csatlakozó országok összes kibocsátása eléri a káros gázok kibocsátásának 55 százalékát, s ez már csak Oroszország ratifikálásával lehetséges. Oroszország ugyanis önmagában is az 1990-es kibocsátási szint több mint 17 százalékát képviseli, így az orosz döntés nyomán - amennyiben a Duma jóváhagyja - a globális fölmelegedést okozó gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló megállapodás azonnal életbe léphet.