A délelőtti, zárt ajtók mögött tartott titkos szavazás megkezdése előtt Glatz Ferenc levezető elnök, az MTA eddigi vezetője bejelentette: a közgyűlés határozatképes, az ülésen 413 voksolásra jogosult tudós jelent meg.
Az MTA új elnöke az MTI-nek nyilatkozva megtiszteltetésnek nevezte, hogy akadémikus és köztestületi tudós társai bizalmából oly sok kiváló előd után a nagy múltú nemzeti Akadémia elnöke lehet.
Vizi E. Szilveszter meggyőződését fejezte ki, hogy csak a tudást igénylő, a tudományok iránt fogékony, az innovációra is érzékeny társadalom lesz versenyképes a XXI. század Európájában, amelyben, mint mondta, a tudomány a formáló erő. Rámutatott arra, hogy Magyarország az Európai Unióban csak akkor foglalhat el méltó helyet, ha itthon is felértékelődik a jól képzett "magyar szürkeállomány", és megnő a magyar tudóstársadalom, az alkotó értelmiségiek szerepe.
A jövőt illetően elmondta: az Akadémiának támogatnia kell, hogy köztestületi tagjai, sőt a magyar tudományosság valamennyi résztvevője a valódi értékek megteremtése mellett a múlt értékeinek megőrzését is szorgalmazza. Lényegesnek tartja azt is, hogy az országos szervekkel, valamint az illetékes minisztériumokkal együttműködve meggyőzzék a politikai döntéshozókat: az ország stratégiai érdeke a kutatás és fejlesztés számára biztosított anyagi források további emelése. Ugyancsak fontosnak nevezte az Akadémia nemzetközi kapcsolatainak fejlesztését, hiszen, mint mondta, a magyar tudományosság Európa és a világ tudományosságával szerves összefüggésben van.
Az elnök mellett a közgyűlésen megválasztották az Akadémia többi vezető tisztségviselőjét is. A matematikai és természettudományok területéről Keviczky László, az élettudományok területéről Hámori József, a társadalomtudományok területéről pedig Marosi Ernő akadémikust választották az MTA alelnökévé.
A főtitkári posztot továbbra is Kroó Norbert akadémikus tölti be, és nem változott a főtitkárhelyettes személye sem, a tisztséggel járó feladatokat továbbra is Meskó Attila akadémikus látja el.
Életrajz
Vizi E. Szilveszter 1936. december 31-én született Budapesten. Pécsett kezdte az orvosi egyetemet, onnan azonban az 1956-os forradalom idején kifejtett tevékenysége miatt eltanácsolták, ezért a fővárosban folytatta tanulmányait. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen végzett 1961-ben, azóta az egyetem gyógyszertani intézetében tanít.
Huszonkilenc éves korában ösztöndíjjal kijutott Oxfordba, ahol a nagy angol tudós, Sir William Paton lett a mentora.
1977-től 1981-ig az Egészségügyi Minisztérium tudományos kutatási főosztályának helyettes vezetője, 1981-től az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének tudományos igazgatóhelyettese, 1989-től főigazgatója volt. 1982-től az Orvostovábbképző Egyetem farmakológiai és gyógyszerterápiás tanszékvezető egyetemi tanáraként is tevékenykedett.
1984-től a New York-i Albert Einstein Egyetemen pszichiátriai és aneszteziológiai vendégprofesszora.
Az Akadémiai és Széchenyi-díjas tudós kutatási területe a központi és perifériás idegrendszer ingerület-átvitelének fiziológiai szabályozása és gyógyszeres befolyásolhatósága.
Agykutatóként és gyógyszerszakértőként népszerű előadója nemzetközi konferenciáknak. Az egyik leggyakrabban idézett magyar kutató.
Úttörő jellegű munkásságának nemzetközi elismerését jelzi, hogy összefoglaló tanulmány megírására kérték fel, és 1980-ban a Nobel-díjak kiosztása alkalmából rendezett Nobel-konferencián előadás tartására hívták meg.
2000-ben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TTT) elnökévé választották, 2001-től az Egészségügyi Tudományos Tanács vezetői tisztét is ellátja.
A Magyar Tudományos Akadémiának 1985-től levelező, 1990-től rendes tagja, 1997-től pedig alelnöke.
Korábban az [origo]-ban:
Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia tisztújító közgyűlése
2002.05.06. Hétfőn megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) CLXX. közgyűlése Budapesten. A tudós testület kétnapos ülésén új tisztségviselőket választ.