Rejtélyes óriásmajom Afrikában

Rejtélyes óriásmajom, egyfajta gorilla-csimpánz keverék él a Kongói Demokratikus Köztársaság északi területein - olvasható a brit New Scientist tudományos-ismeretterjesztő folyóirat legfrissebb számában. Amennyiben bizonyítást nyer, hogy az állat valóban egy önálló emberszabású fajhoz tartozik, az elmúlt évtizedek legfontosabb faj-felfedezéséről számolhatnánk be.

A különös emberszabású majomról legújabban egy amerikai kutatónő, Shelly Williams számolt be. A Jane Goodall intézet munkatársa állítása szerint két évvel ezelőtt maga is látta az "óriási és csendes" állatot. Williams meg van győződve arról, hogy új fajt fedezett fel, míg más kutatók szerint inkább egy "szokatlan felépítésű és viselkedésű" csimpánzpéldányról van szó.

Csimpánz vagy gorilla?

A történet 1990-re nyúlik vissza: a Kenyában élő Karl Ammann svájci fényképész és környezetvédő azt kezdte kutatni, milyen genetikai kapcsolat áll fenn a közép-afrikai (hegyi) gorillák, illetve a nyugat-afrikai (síkvidéki) gorillák között, amelyek ma egymástól távol élnek - a két alfaj élőhelye között több mint ezer kilométernyi övezetben nem élnek gorillák. Expedíciója során hallott először arról, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság (a volt Zaire) északi területein, Afrika szívében - ahol tudomásunk szerint nincsenek gorilllák - "elfelejtett gorillák" élnek. Amman expedíciói a Bondo melletti Bili erdejében ugyan nem találkoztak a keresett faj vagy alfaj élő példányával, de számos talaj menti fészekre bukkantak.

A gorillákra köztudottan jellemző, hogy a talajon raknak fészket, míg a környéken egyébként szintén honos csimpánzok sokkal szívesebben alszanak a fák ágai között. Az expedíció tagjai mindezeken túl a fészkekbe ragadt szőrszálakat is felfedeztek. A szőrszálak pedig remek DNS-minták. A kutatók természetesen nem késlekedtek sokat a DNS-vizsgálatokkal, ám annál nagyobb volt meglepetésük. A szőrszálakban talált DNS ugyanis sokkal inkább hasonlít egy csimpánz örökítőanyagára, mint a gorillákéra.

Annan és kutatócsoportja egyik legfontosabb lelete az a koponya volt, amin felismerhető volt a gorillakoponyára jellemző sajátos taréj. A koponya további elemzéseiből kiderült, hogy noha nagyban hasonlít egy csimpánz koponyájához, a gorillák egyes sajátosságait is mutatja. A környéken talált ürülékek elemzése elárulta: bármi is pottyantotta el, az állat biztosan gyümölcsben gazdag étrenden élt. Ez is a csimpánzokra jellemző.

Amman és társai tehát a jelek szerint nem mást találtak, mint egy csimpánzt, amelyik gorillaként viselkedik.

A gorilla testsúlya elérheti a két mázsát	A csimpánz testsúlya maximum 80 kg

A helyi vadászok elbeszélései is valami szokatlan élőlény jelenlétére utalnak. A bondói vadászok nyelve nem tesz különbséget csimpánz és gorilla között, ehelyett a helyi nagy majmokat "faverőkre" és "oroszlánölőkre" osztja. Ez a két típus állítólag ugyanúgy néz ki, és mindkettő menekül a vadászok elől. Az oroszlánölők azonban nagyobbak, és sokkal nehezebben lehet őket elejteni, még mérgezett nyíllal is - állítják a vadászok. Számos óriáscsimpánz-lábnyom is megerősíti a vadászok beszámolóit a méretes csimpánzokról.

Végül egy helyi vadásztól sikerült szert tenni egy fényképre: a felvétel szerint a "bondói óriásmajom" a csimpánzra hasonlít, és ezt erősíti meg egy lelőtt példány is. Megdöbbentőek ugyanakkor az állat méretei: 1,8 méter magas termete és mintegy százkilós súlya sokkal inkább a gorillához, mint a csimpánzhoz teszi hasonlatossá (a csimpánz maximális testmagassága 1,7 méter, súlya 80 kg). És valóban, ha az oroszlánok és párducok lakta területen rendszeresen a talajon kívánnak éjszakázni, az "oroszlánölő" lényeknek legalább ekkorának kell lenniük.

A különös majomra az amerikai Shelly Williams irányította újból a figyelmet, aki állítása szerint a Kongói Demokratikus Köztársaság északi esőerdejeiben maga is találkozott az "óriásmajmokkal", és videofelvételt is készített róluk.

Mi lehet a válasz?

A Maryland egyetem kutatója, Katherine Gonder azt feltételezi, hogy az óriásmajom egy elszigetelt csimpánzközösség tagja lehet, amelyben több nagy méretű példány él, és ez a tulajdonság az utódokra is továbbadódik. Ezek a majmok - azon túl, hogy méretükben különböznek az eddig ismert csimpánzoktól - bizonyos szokásaikban (így a fészekrakásban is) hasonlítanak a gorillákra. Lehetséges azonban az is, hogy az "óriásmajom" valóban egy új faj. Ha ez a feltevés beigazolódik, ez lenne az elmúlt évtizedek egyik legszenzációsabb felfedezése.