Egy antenna akkor működik jól, ha mérete nagyjából megegyezik a bejövő elektromágneses hullám hullámhosszával. A rádióhullámok hullámhossza akár méterekben mérhető, a látható fény hullámhossza viszont a néhány száz nanométeres tartományba esik (a nanométer a méter egymilliárdod része). Yang Wang fizikus (Boston College, Massachusetts, USA) és munkatársai nanocsövekből építettek antennát. A szénből készült, 50 nanométer széles csövekben az elektronok szabadon mozoghatnak, tehát a cső jó elektromos vezetőként alkalmas antennának. A csöveket megvilágítva áramot észleltek a kutatók, az elektronok másodpercenként kb. ezerbilliószor mentek végig oda-vissza a nanocsöveken. Az első sikeres próbák után különböző méretű nanocsöveket építettek egymás mellé. A különböző hosszúságú nanocsövek más--más hullámhosszú fényre reagáltak, így a teljes látható színképtartományt átfogta a nanocsövekből álló antennarendszer.
A fényt elektromos árammá alakító nanocsövek szerepet kaphatnak a fénnyel való információtovábbításra alapozott, egyelőre csak tervezett optikai számítógépben, valamint forradalmasíthatják a napelemgyártást is. Nagy táblákba rendezett parányi nanocsövekkel teljesen új alapon lehetne elektromos árammá átalakítani a fényt.
Az Applied Physics Letters szakfolyóirat hasábjain megjelenés előtt álló tudományos közleményre a Nature hírszolgálata hívta fel a figyelmet.
Jéki László