Testmozgással javítható a Parkinson-kór

Állatkísérletekkel igazolták, hogy a testedzés jelentősen lelassíthatja a Parkinson-kór által kiváltott sejtpusztulást az agyban. Az eredmények tesztelését hamarosan az embereken is megkezdik.

Dr. Michael J. Zigmond, a pittsburghi orvosi egyetem kutatója, a vizsgálatokat végző csoport vezetője egy idegtudományi konferencián számolt be az eredményekről San Diegóban. Több vizsgálat során kimutatták már, hogy a rendszeres mozgást végző emberek körében ritkábban fordul elő Parkinson-kór. Jelenleg olyan Parkinson-kórban szenvedő betegek felkutatása folyik, akik még a betegség kialakulásának kezdeti szakaszában vannak. Ezeknek az embereknek rendszeres testmozgást kell majd végezniük, és az orvosok megfigyelik a betegség alakulását.

Az Egyesült Államokban közel másfél millió a parkinsonos betegek száma, és évente mintegy 60 ezer új esetet diagnosztizálnak. A legtöbb beteg 60 év fölötti, de a betegek mintegy hatodánál 50 éves kor alatt jelennek meg az első tünetek. Hazánkban a Parkinson-kórban szenvedő betegek száma körülbelül 15-20 ezerre tehető. A fő tünetek: a végtagok erős remegése nyugalmi állapotban, lassú mozgás, a test merevsége, a mozgáskoordináció zavara. Ezek közül kettő megléte szükséges a diagnózis felállításához.

A Parkinson-kór kiváltó oka jelenleg még ismeretlen - a genetikai hajlam a tapasztalatok szerint csak az esetek mintegy egy százalékában mutatható ki. A betegség a férfiakat és a nőket egyformán érinti. A tüneteket az agy bizonyos sejtjeinek a pusztulása okozza - a substantia nigra nevű területen -, amelyek dopamint, egy ingerületátvivő anyagot termelnek. Ez a molekula a mozgások összehangolásában játszik szerepet. A tünetek enyhítésére különböző gyógyszerek állnak rendelkezésre, ezek egy része a dopamin előanyagát, a levodopát hivatott pótolni az agyban. Néhány esetben műtéti beavatkozás is indokolt lehet. Ha azonban a testedzés hatásosnak bizonyul, akkor új távlatokat nyithat a betegség kutatásában és kezelésében.

A pittsburghi kutatócsoport patkányokon végzett kísérleteket. A patkányokat arra késztették, hogy különféle gyakorlatokat végezzenek. Az egyik mellső lábukat begipszelték, ennek következtében a másik mellső végtagot intenzívebben használták az állatok. Egy hét után levették a kötést, és egy olyan anyagot fecskendeztek be az állat agyába, ami ugyanazokat a sejteket öli meg, melyek a Parkinson-kór során is elpusztulnak. Ugyanezt az anyagot befecskendezték olyan patkányok agyába is, melyeket előtte nem kényszerítettek mozgásra. A "testedzők" agysejtjeinek mintegy 6 százaléka pusztult el, a "nem sportolók" agysejtjeinek pedig 87 százaléka.

Az aktivitás segít

Korábbi megfigyelésekből már kiderült, hogy az aktív életet élők körében kisebb a degeneratív idegrendszeri elváltozások előfordulása, mint amilyen a Parkinson-kór is. Minél aktívabb valaki, annál idősebb korban jelennek meg ilyen jellegű elváltozások és annál enyhébbek a tünetei.

Más kutatások kimutatták, hogy a testmozgás fokozza kulcsfontosságú fehérjék termelődését, különös tekintettel egy idegnövekedési faktorra (GDNF), ami fontos az idegsejtek életképességének megőrzése szempontjából. "Eddig is tudtuk, hogy gyermekkorban rendkívül fontos szerepet játszanak ezek a növekedési faktorok, de csak most kezdjük felfedezni, hogy milyen fontosak felnőttkorban is" - nyilatkozta a CBS-nek Zigmond, a kutatás vezetője.

A diagnózis felállításakor a betegek általában már a 60-80 százalékát elvesztik a dopamint termelő agysejtjeiknek. Ez nem jó hír a mozgásterápia szempontjából, tehát orvosi megközelítésből inkább a megelőzésen, illetve a korai diagnózison van a hangsúly.

Bodrogi Lilla