Veszélyesen olvadó gleccserek

A magashegységek gleccsereinek olvadása már napjainkban tapasztalható folyamat, amely a jégárak közelében élőket és lakhelyüket is fenyegeti. Az Alpok egyik területén katasztrófához közeli helyzet alakult ki, a különösen nagy kockázatot jelentő Himalájáról viszont vészesen hiányoznak a friss adatok.

Századunk folyamán a magashegységi jégárak jelentős része eltűnhet bolygónk felszínéről. A globális felmelegedés alapjaiban változtathatja meg a hegyvidékeken és azok környezetében lakók életét is. Az olvadó gleccserek újabb veszélyforrást jelentenek, amelyre fel kell készülnünk. Földünk számos pontján már folyamatosan nyomon követik a magashegyi jégben lezajló változásokat, de a legtöbb esetben még felmérni sem tudják, hogy milyen következményekre lehet számítani.

Az utóbbi években Földünk folyamatosan küldi azokat a vészjelzéseit, amelyből világosan kitűnik, hogy éghajlati rendszere jelentős átalakuláson megy keresztül. A felerősödő ciklontevékenység következményeiről, az olvadó sarki jégtakaróról, a tengerszint emelkedéséről, az ismétlődően visszatérő pusztító áradásokról és a szélsőséges hőmérsékleti értékek okozta katasztrófákról szinte naponta kapunk beszámolókat a világ számos részéről. A magashegységek gleccsereinek elolvadása azonban legalább ennyire látványos és már napjainkban tapasztalható folyamat, amely a jégárak közelében élőket és lakhelyüket is fenyegeti.

Alpok: nyomon követett olvadás

A gleccserek világméretű visszahúzódása az 1850-es évektől - a kisjégkorszak befejeződése óta - figyelhető meg Európa legmagasabb hegységében is. A régóta folyó regionális kutatások összefogására az Európai Unió 2000-ben életre hívta az európai gleccser-programot (Glaciorisk), amely egy széleskörű kutatás keretében vizsgálja az alpi jégárakat. A kutatók folyamatosan megfigyelik és nyomon követik a jégárak viselkedését. Előrejelzéseik szerint, ha a jelenlegi felmelegedési tendencia folytatódik, akkor a XXI. század végére az Alpok gleccsereinek több mint 90%-a eltűnhet.

A jégárak olvadásában rejlő veszélyforrások bemutatására jó példa a franciaországi Bessans városka esete. 2004 októberébe válságtanácskozásra hívta össze a helyi elöljáróság a gleccserkutatókat és a műszaki szakembereket. Az ok, hogy a közeli Rochemelon-gleccser által táplált tó vize oly mértékben felduzzadt, hogy természeti katasztrófával fenyegette a völgyben élőket. A néhány száz fős település a Vanoise-i-Alpokban, a Ribon-völgy lábánál található 1700 méteres magasságban, közel az olasz határhoz. A völgyet a Rochemelon-gleccser alakított ki a jégkorszak folyamán. A holocén felmelegedést követően a jégtakaró visszahúzódott és napjainkban több mint 3000 méteres magasságban található. Az idők folyamán a gleccser által lerakott ún. végmorénasánc mögött felhalmozódott vízmennyiségből kialakult a Rochemelon-tó.

Az utóbbi években a jégfolyam olvadása felgyorsult. Ennek eredményeként a Rochemelon-tó vízszintje jelentősen emelkedett, és vészesen megközelítette a végmorénasánc peremét, amely 2000-ben 5, 2002-ben 2,5 és még 2003-ban 1 méterrel magasodott a vízszint fölé. A helyzet az idei nyár végi és ősz eleji időszakban vált kritikussá. Ekkor a különösen meleg időjárásnak köszönhetően a gleccser naponta 2-3 centiméterrel húzódott vissza. Az olvadás oly mértékben felduzzasztotta a tavat, hogy annak vízszintje 10-20 centiméterre közelítette meg a természetes gát peremét. Abban az esetben, ha megszűnne a végmorénasánc visszatartó ereje, akkor másodpercenként 100 köbméternyi víz zúdulna a Ribon-vögybe. Ez a vízmennyiség megegyezik a Szajna közepes vízhozamával, és könnyedén elpusztíthatja azokat a hegyi településeket, melyek az útjába esnek.

A kutatók már korábban felhívták az illetékes hatóságok figyelmét, hogy az idén katasztrófaközeli helyzet állhat elő, amely október első napjaira be is következett. A válságtanácskozás eredményeként döntés született arról, hogy mesterséges úton megcsapolják a tavat és folyamatosan, közel 5 méterrel csökkentik a vízszintjét. Ugyanakkor a kutatók felhívták a figyelmet arra is, hogy egy olyan érdekes természeti jelenségnek lehetünk szemtanúi, amely a közeljövőben más alpesi gleccsernél is előfordulhat.