Hogyan etessük a madarakat?

A hidegebb napok kemény próbatétel elé állítják a vadon élő madarakat, ugyanakkor sokan szeretnének segíteni rajtuk. Néhány jó tanács ahhoz mivel, hol, miben etessük tollas vendégeinket.

A madarak etetését a fagyok beállta után, általában a november végére, december elejére eső időszakban lehet elkezdeni. Fontos tudni, hogy ha a közelünkben élő tollasokat ősszel rászoktatjuk az efféle élelemforrásra, az etetést a hideg hónapok végéig folytatnunk kell. A cinkék, rigók, verebek és társaik hamar megtanulják, hogy etetőnknél eleség várja őket, és nem is keresnek élelmet másutt. Éppen ezért nagyobb kárt okozhatunk, ha elkezdjük, majd váratlanul beszüntetjük etetésüket, mint ha bele sem fogtunk volna. Amíg tehát tart a hideg idő - körülbelül február végéig - rendszeresen rakjunk ki eleséget a madáretetőbe.

A legáltalánosabb madáreledel a napraforgómag, hiszen ezt a legtöbb madár szívesen csipegeti. Néhány faj, például a sármányok és a pintyfélék inkább a földön keresik a táplálékukat, ezért hómentes helyre érdemes kiszórni számukra táplálékot - üzletekben kapható pintyeleséget, napraforgómagot, kölest, rostaalját, búzát stb.

A fekete rigó és a vörösbegy a konyhai hulladékot - főtt sárgarépa, burgonya, rizs, felvágott vagy más húsféle - is szívesen átböngészi, de szereti a túrót vagy a keményre főtt tojást is. Aki a ház körüli szerves hulladékot komposztálja, az előbb-utóbb felfedezi a komposztdomb környékén tanyázó madarakat. A tarka tengelic, a meggyvágó vagy a zöldike és a csíz még a szélben himbálódzó műanyag flakonon vízszintesen keresztüldugott hurkapálcikára is rászáll a napraforgómagért.

A cinkék örömmel csipegetik föl a kiszórt, növényi olajban gazdag dióbelet, de ügyesen kapaszkodnak bele a kiakasztott szalonnabőrdarabba vagy a boltokban kapható marhafaggyúba kevert és belefagyott vegyes magvakból álló madárkalácsba is. A fenyőrigók szívesen lakmároznak a gyümölcsfákon maradt almákból. A halványszürke, nyakán fekete örves balkáni gerlének és a házigalambnak búzát, kukoricát adhatunk.

Ami a mennyiséget illeti, hamar megtapasztaljuk, milyen élelemből mennyi fogy el. Ha lehet, enyhe időben kevesebbet adjunk, hiszen ekkor a madarak energiaigénye is kevesebb.

Ne kapjanak...

Fontos, hogy lehetőleg ne etessük a madarakat sózott szalonnával, sem kenyérrel - a kint maradt kenyérbélen gyorsan megtelepszenek a baktériumok, amelyektől a madár bélbetegséget kap.

Hol etessünk?

A cinkéket lehet az ablak elé kívülről fölerősített etetőben vagy egy közeli faágra függesztett etetőn is táplálni. Aki kertes házban lakik, saját lábon álló dúcetetővel is etethet - ennek előnye, hogy a fedél megóvja az eleséget a csapadéktól, viszonylag szélvédett, s amit a berepülő madarak leszórnak, a rigók, gerlék a földről felszedegethetik.

Bárhova tegyük is az eleséget - faágra akasztott madáretetőbe, erkélyládára vagy az ablakpárkányra -, hamar eldől, hogy a madarak "megbíznak-e" az élelemforrásban. Szeretik a könnyen elérhető helyeket, de még fontosabb számukra, hogy könnyen elröppenhessenek onnan, ha veszélyt éreznek.

A jól működő, "nagy forgalmat lebonyolító" madáretető vonzza a macskákat, s a tollasok, belefeledkezve a lakmározásba, nehezebben veszik észre a lopakodó ragadozót. Épp ezért az etetőt macskabiztos erkélyre, a fákon, bokrokon kellő magasságba helyezzük el.

Az etető formája

Ha kifejezetten kedvezni akarunk egyes fajoknak, az etető elhelyezésével befolyásolhatjuk, mely madaraknak jut a táplálékból. A cinegék nagyon ügyesek, alulról is be tudnak repülni egy oldalról zárt etetőbe, és nem zavarja őket, ha az etető a szélben himbálódzik. A verebek sokkal ügyetlenebbek, de nagyon tanulékonyak: az oldalról nyíló ablaketetőket könnyen ellepik, és hamar elfogyasztják a cinegéknek kitett elemózsiát.

Egyes fajok, mint a gerlék és rigók csak sík felületről képesek felszedegetni a magokat. Bár a színes énekes madarak - széncinkék, meggyvágók - látványa kedvesebb lehet a szemnek, ne feledjük, hogy a városokban sokak által oly átlagosnak tartott házi verebek száma Európa-szerte fogyatkozóban van - ne sajnáljuk tőlük az élelmet.

Madáretető könnyen készíthető otthon, de vásárolni is lehet több helyen. Szinte mindegy, miből készítjük, lehet például farönk vagy műanyag flakon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnél (MME) több típus közül is választhatunk, ahol az etetéssel kapcsolatos további tanácsokat is kapnak az érdeklődők.