December 17-én indulhat az amerikai Atlas-5 (AV-205) rakéta (lásd fenti kép), fedélzetén az AMC-16 (Americom-16) távközlési műholddal. Az Atlas-5 egyik érdekessége, hogy első fokozatában egy orosz tervezésű és fejlesztésű RD-180-as hajtóművet használ. A mostani a viszonylag fiatal Atlas-5 sorozat negyedik repülése lesz, az első indításra még 2002. augusztusában került sor.
Több éves fejlesztőmunka és több mint egy éves indítóasztalon tartózkodás után startolhat pár nappal később a Boeing legújabb behemótja, a Delta 4 Heavy típusú nehéz hordozórakéta. A szuperrakétára az Egyesült Államoknak égető szüksége lesz, hisz a nehéz Titan-4 rakéták már nyugdíjba vonultak. Legalább ilyen fontos, hogy pár év múlva ez a rakéta lehet a NASA tervezés alatt álló CEW (Crew Exploration Vehicle) nevű személyszállító űrhajójának hordozóeszköze. Az első Delta 4 Heavy indítására Floridából, az SLC-37B jelű légierő-starthelyről kerül sor, többszöri halasztás után. Miután új hordozóeszközről van szó, talán nem meglepő, hogy a rakétát már több mint egy éve felállították a startasztalon, és azóta a személyzet részben teszteket, részben startgyakorlatokat végzett rajta. A pontos start-dátumot csak az Atlas-5 repülése után tűzik ki, hisz az Atlas-5 start-előkészítése és indítása jelentősen leköti az űrközpont követési és távmérési kapacitását.
Az eredetileg december 10-re tervezett európai Ariane-5 (Generic) hordozórakéta startját egy műszaki hiba miatt december 18-ra módosították. A hordozórakéta fő rakománya a francia Helios II katonai felderítő műhold lesz, emellett további hat kisebb műholdat is szállít.
December 23., 24. és 25. egy-egy fontos orosz indítást jelez. 23-án Bajkonurból startol egy Szojuz-rakéta, hogy a Nemzetközi Űrállomás felé indítsa a várva várt, utánpótlást szállító Progressz 16P jelű, mintegy 7 tonna tömegű automatikus teherűrhajót.
24-én Pleszeckből indítják azt a Ciklon-3 rakétát, mely az orosz-ukrán közös fejlesztésű és építésű Szics-1M távérzékelő műholdat és egy ukrán mikro-műholdat állít pályára.
25-én Bajkonurból indul a jelenleg használatban lévő legerősebb orosz rakéta (az orosz ISS-modulok indításához is használt) Proton, mely az orosz GLONASSZ műholdas navigációs rendszer három újabb tagját juttatja mintegy 19 000 km magas körpályára.
További információk az Űrvilág cikkében.
Űrvilág, Szentpéteri László