A csontokat, amelyek egy a becslések szerint 35 méter testhosszú, 50 tonnát nyomó állattól maradtak fönn, a kelet-spanyolországi Riodeva városa mellett Teruel tartományban ásták ki. A gigantikus dínó lépései a földtörténeti középidő kréta időszakának elején, 110-130 millió évvel ezelőtt döngethették a vidéket. Bár az állat faját még nem sikerült meghatározni, annyi bizonyosnak látszik, hogy a hatalmas testű növényevő hüllő a Sauropodák közé tartozott, és a 2001-ben Egyiptomban talált Paralititanhoz volt hasonlatos. A Sauropodák hatalmas testű növényevő hüllők, melyek a földtörténeti középidő jura időszakában voltak gyakoriak a Földön.
Az előkerült csontok közt egy 1,78 méter hosszú felkarcsont és egy 30 centiméteresre nőtt karom utal a lény különleges méreteire: az állat a csontok alapján 30-35 méter hosszú és 40-50 tonna súlyú lehetett, s ezzel, ha a világon nem is, de Európában a valaha talált legnagyobb testű dínónak számít.
"Olyan leletet mutathatunk be, amely mérföldkő a paleontológia tudományában" - nyilatkozta Luis Alcala, a terueli kutatások vezetője. "Ez ugyanis a valaha talált legnagyobb felkarcsont." A korábban talált legnagyobb ilyen csont egy Paralititantól származott, és 1,69 méter hosszú volt. Az állat feltételezett méreteit csak a jura időszak monstrumai, a Brachiosaurusok múlták fölül. A terueli ásatási helyszín 400 négyzetméteren terül el, a csontokat 18 hónap alatt rakták össze a paleontológusok többezer maradványból.
"A dinoszaurusz-csontok környékén talált őskrokodil- és halmaradványok segítenek feltérképezni Teruel, tágabb értelemben az egész Ibériai-félsziget kréta időszak béli növény- és állatvilágát" - mutatott rá Alcala.