Máris meghalt az év madara

Áramütés végzett Sasóval, a fiatal parlagi sassal. A nyomkövetővel felszerelt fokozottan védett madár tetemét február 3-án találták meg Heves megyében. Alig kezdődött el az év, s a parlagi sas védelmének évében hazánkban már a második sas pusztult el áramütés következtében.

Sasót 2003-ban fiókaként szedte ki fészkéből egy azóta is ismeretlen tettes, majd félve a felelősségre vonástól tavaly szabadon engedte. A teljesen szelíd madár a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakembereihez került, akik több mint fél évig készítették fel a madarat a szabad életre, s tavaly szeptemberben a Bükki Nemzeti Park területén elengedték. Az elmúlt négy hónapban egy nyomkövetővel Sasó minden mozdulatát figyelték, de csak mostanra vált nyilvánvalóvá, hogy a fiatal sasnak másfél éves hányattatás után végre sikerült beilleszkednie vad fajtársai közé. A szerencsétlenül járt Sasó valószínűleg megpihenni szállt a villanyoszlopra, ahol a végzetes áramütés érte.

Idén, a parlagi sas védelmének évében már a második sas pusztul el áramütés következtében. Egyikük egy néhány hete Szlovákiában gyűrűzött és nyilvántartott madár, amely szintén nálunk, villanyoszlopon lelte halálát. Az MME munkatársai ráadásul idén már egy kerecsensólymot is találtak, ami a sasokhoz hasonlóan egész Európában ritka, fokozottan védett faj. Ez látható egyébként az ötven forintos érmén, és ez a legendás turulmadár.

Jelenleg Magyarországon a ragadozómadarakra leselkedő egyik legnagyobb veszély az elektromos áramütés, évente több tízezer védett és fokozottan védett madarunk pusztul így el.

Az MME tavalyi két hetes országos felmérése nyomán, a becslések szerint évente mintegy 45 ezer madár pusztul el a középfeszültségű vezetéksorok villanyoszlopain. Különösen nagy a felelősségünk az olyan, áramütés által fokozottan veszélyeztetett ragadozó-madárfajok esetében, amelyek Európai Uniós állományának nagy része a Kárpát-medencében fészkel. Így például hazánk és Szlovákia csatlakozásával az EU parlagi sas állománya 2 párról 120 párra, a kerecsensólyom állomány 10 párról 200 párra, míg a kék vércse állomány 5 párról 800 párra emelkedett, azonban egyelőre megbecsülni sem tudjuk, hogy közülük évente hány példány pusztul el a szabadvezetékek miatt. Emellett a még szintén nagyon jelentősnek mondható hazai fehérgólya-állományunknak is nagy része elektromos oszlopokon leli halálát.

Az egyesület régóta kéri, hogy az áramszolgáltatók a természetvédelem szempontjainak figyelembe vételével törekedjenek más típusú villanyoszlopok, illetve vezetékek létesítésére, és fordítsanak több gondot a meglévők szigetelésére. Az intézet már a nyolcvanas években kifejlesztett egy úgynevezett "szigetelő papucsot" az oszlopok kereszttartóinak "madárbaráttá tételére". Az ország területén lévő mintegy 680 ezer villanyoszlopból eddig csupán mintegy 30 ezer oszlop szigetelése történt meg" - mondta el az MTI-nek Demeter Iván, az MME ragadozóvédelmi szakembere.

A legfőbb probléma az, hogy Magyarországon az áramszolgáltatókat semmiféle törvényi előírás nem kötelezi a madárvédelmi szempontok figyelembe vételére. Az egyesület azt szeretné elérni, hogy a Németországban, illetve Szlovákiában már mintegy két éve érvényes gyakorlatnak megfelelően jogszabály kötelezze a szolgáltatókat madárbarát elektromos hálózat telepítésére, illetőleg a meglévő régi rendszerek meghatározott időn belüli kicserélésére.