A tanulmány szerint a Föld 6,3 milliárd lakójából már ma körülbelül 3 milliárd városlakó. Ez az arány becslések szerint 2030-ra eléri a 61 százalékot, miközben 1950-ben a városlakók aránya a Föld összlakosságának még csak 30 százalékát tette ki.
Hasonlóképpen növekedni fog a "mega-városok", az ún. megalopoliszok lélekszáma is. Jelenleg a világon húsz város lakosságának száma éri el vagy haladja meg a megapoliszokra jellemző tízmilliót -1950-ben még csak Tokiót és az Egyesült Államok keleti partján elterülő New York-Newark térségét lehetett ebbe a kategóriába sorolni.
A világ legnépesebb városainak listája élen jelenleg Tokió áll 35,3 millió lakossal, a második Mexikóváros 19,2 millióval. Utánuk következik New York-Newark 18,5 millió, majd Bombay és a brazíliai Sao Paulo egyaránt 18,3 millió lakossal.
2015-re ENSZ-becslések szerint Tokió lakosainak száma eléri majd a 36,2 milliót. A városok népessége főleg Indiában fog jelentősen növekedni: Bombaynek például tíz év múlva 22,6 millió lakosa lesz és ezzel a második helyre kerül, nyomában pedig ott lesz Újdelhi 20,9 millió lakossal.
A tízmillióknak otthont adó megapoliszok különösen nagy kockázatot jelentenek a természeti katasztrófák szempontjából - e tekintetben Tokiót fenyegeti legkomolyabban a katasztrófa. Japán igen aktív szeizmikus zónában fekszik, minden ötödik percben megreng a föld az ország valamely részén. A kutatók szerint 30 százalékos az esélye annak, hogy Tokiót a következő évtizedben hetes erősségű földrengés éri, 70 százalék a valószínűsége annak, hogy ez 30 éven belül következik be, és annak esélye, hogy a tokióiaknak a kataklizmával a következő fél évszázadon belül kell szembenézniük, 90 százalék.
A legutóbbi pusztító erejű földrengés 1923. szeptember 1-jén érte Japánt, amikor Tokió és Jokohama gyakorlatilag a földdel vált egyenlővé. A katasztrófában 130 ezren haltak meg vagy tűntek el nyomtalanul, s 570 ezer család maradt fedél nélkül.
A japán fővárosban legutóbb idén február 15-én észleltek (5,4-es erősségű) földmozgást.