Az Északi-sarkvidék felmelegedésének ökológiai hatásai

Északi-sarkvidéki tavak üledékéből származó algák maradványaiból arra lehet következtetni, hogy a tavakban lezajlott ökológiai változások összefüggenek a terület felmelegedésével és az üvegházhatású gázok utóbbi kétszáz évben egyre fokozódó kibocsátásával.

Egy nemrég megjelent nemzetközi tanulmány arra kereste a választ, hogy kimutatható-e valamilyen konkrét összefüggés az emberi tevékenység és az Északi-sarkvidék felmelegedése, valamint a terület tavi élővilágának változásai között. A vizsgálat öt ország (Kanada, Finnország, Norvégia, Nagy-Britannia és Oroszország) kutatóinak részvételével zajlott az északi erdőségektől egészen a tundrákig terjedő területen, John Smol (Queen's University) és Alexander Wolfe (University of Alberta) vezetésével. "A sarki területek rendkívül érzékenyen reagálnak az éghajlat változásaira, ezért ezeknek a területeknek az élővilága alkalmas lehet arra, hogy nyomon követhessük a felmelegedés hatásait. Sajnos a legtöbb esetben nem rendelkezünk hosszú távú adatsorokkal, ami megnehezíti a múltban lezajlott környezeti változások irányának és nagyságának a pontosabb meghatározását" - mondta Wolfe. A tavak azonban a legtöbb északi-sarkvidéki élőhelyen általában jelen vannak, ezért a tavi üledékekből származó algasejtek maradványaiból vissza lehet következtetni a tóban az utóbbi két évszázad során lezajlott ökológiai változásokra. Az Északi-sarkvidéken sokkal gyorsabb a felmelegedés, mint azt korábban gondolták: közel kétszerese annak az értéknek, amely bolygónk többi részén tapasztalható.

A kutatók negyvenhat sarkvidéki tó aljzatának üledékéből vettek mintákat. Az egyes tavak esetében összehasonlították a fiatalabb, felső rétegek mintáit azokkal, amelyek régebbről származnak. Statisztikai eljárások segítségével megpróbálták számszerűsíteni, hogy milyen változások mentek végbe az édesvízi algák, a vízibolhák és a különféle rovarlárvák társulásainak összetételében az utóbbi kétszáz év alatt. Az algák maradványait vizsgálva a fiatalabb rétegekben több olyan faj maradványát találták meg, amelyek a nyílt vizeket kedvelik. Ebből arra lehet következtetni, hogy ezeken az élőhelyeken csökkent a tavi jégtakaró mérete és hosszabb lett az algák számára kedvező nyári évszak. Ennek hatására megváltozik például a tavakba bejutó fény mennyisége, vagy a tavak vizének hőmérsékleti rétegződése. Ezek a hosszabb időskálán kimutatható ökológiai változások párhuzamosan zajlottak az utóbbi két évszázad fokozódó ipari tevékenységével. Az algaközösségek összetételében megfigyelhető változások a kutatók szerint bizonyítékot jelentenek arra, hogy az emberi tevékenység hosszú távon jelentős hatással van az egyes társulásokra. "Ha ezek a hatások túllépnek egy bizonyos küszöböt, akkor az élővilágban visszafordíthatatlan változások következhetnek be" - mondta Smol.

A mérések szerint Kanada bizonyos részei (Labrador és Quebec északi része) nem melegszenek olyan gyorsan, mint amit a többi területen tapasztaltak. Emiatt ezt egy fontos kontroll-területként kezelték az adatok elemzésekor. "Az a tény, hogy itt semmilyen változást sem sikerült megfigyelni az algák társulásainak összetételében, alátámasztja azokat az eredményeket, amelyek szerint a többi területen a melegedés volt a kiváltó ok, és nem valami más, például szennyező anyagok felhalmozódása a légkörben" - mondta Reinhard Pienitz, a cikk egyik társszerzője. A tanulmány egyik következtetése, hogy a közeljövőben valószínűleg nem marad majd olyan érintetlen, északi-sarkvidéki élőhely, amelyet ne befolyásolna valamilyen módon a melegedés. A kutatók egyben sürgős figyelmeztetésként is értelmezik az általuk megfigyelt változásokat, mivel a jövőben hasonló folyamatokra számítanak a délebbre eső területek esetében is. "Ha egy bizonyos időpontban csak egyetlen tavat vizsgálunk, már abból is fontos információkhoz juthatunk. Ezzel szemben nehéz olyan adatokhoz jutni, amelyek nagyobb léptékben is jelzik a változásokat, például egy egész régió vizsgálatakor." - mondta Smol. "Ez valami olyasmi, mintha ránéznénk egy impresszionista festményre, aminek egy kisebb részletére tekintve csak különálló pontokat fogunk látni, ha viszont hátralépünk, akkor a pontokból mindjárt összeáll a kép. Ha az összes tó és kisebb tavacska vizsgálatának eredményeiből egy nagyobb adatbázist készítünk, akkor feltűnő mintázatokra bukkanhatunk. Ezekből pedig messzemenő következetéseket lehet levonni."

Illyés András