Veszélyes őssejtek

Újabb eredmények megerősítik, hogy a jelenleg rendelkezésre álló humán embrionális őssejtvonalak nem lesznek alkalmasak gyógyászati eljárásokra.

A Kalifornia Egyetem (San Diego) kutatói kísérleteik során megfigyelték, hogy amikor az embrionális őssejteket hozzáadják emberi vérszérumhoz, akkor a sejtek felszínére ellenanyagok tapadnak. Amennyiben ez a folyamat az emberi testben zajlana le, akkor ez a szervezet védekező rendszerét arról informálná, hogy idegen sejtek vannak jelen, amelyeket az immunrendszer elpusztítana - vagyis a sejtek kilökődnének.

Az emberi embriókból nyert őssejtek képesek bármilyen sejttípussá fejlődni a megfelelő tenyésztési körülmények között, így rendkívüli jelentőségűek lehetnek olyan gyógyászati megoldásokban, ahol sejtek pótlására van szükség (ún. sejtterápia). Mint arról a közelmúltban beszámoltunk, már "személyre szabott" őssejteket is sikerült létrehozni.

A biztonságos sejtterápia megvalósításáig azonban számos problémát kell még megoldani. Az egyik nehézség abból adódik, hogy az őssejteket egy olyan környezetben tenyésztik, amelyben állati eredetű sejtek is vannak. A számos tápanyag mellett ugyanis egy tápláló sejtrétegre is szükség van a növekedésükhöz, amire ki tudnak tapadni. A tenyésztéshez használt edényekbe ezért egérből származó speciális sejteket, ún. fibroblasztokat telepítenek. Ezek a sejtek befedik az edény alját, majd erre rakják rá a megfelelő tápfolyadékban az embrionális őssejteket. Az egérből származó fibroblasztok felszínén egy bizonyos N-glukolineraminsav, vagy röviden Neu5Gc található. A kutatócsoport már korábban is megfigyelte, hogy az őssejtek felveszik ezt a molekulát, és az megjelenik a sejtmembránjukon. Most azt is bebizonyították, hogy az emberi immunrendszer védekezik ez ellen.

Az emberi szervezet nem képes Neu5Gc-t előállítani, mivel az evolúció során egy mutáció következtében ezt a képességét már nagyon régen elvesztette. Korábbi vizsgálatokból viszont tudjuk, hogy bizonyos szövetekben és egyes ráktípusokban kimutatható ez a fehérje, ami egyetlen forrásból kerülhet a szervezetbe: az elfogyasztott élelmiszerekből. Sem növényekben és mikróbákban, sem baromfiban és halban nem található meg, ezzel szemben a vöröshúsok és a tejtermékek igen nagy mennyiségben tartalmazzák.

A molekula a tápcsatornából a bélsejtekbe kerül, ahol olyan komplexeket képez, amelyek aktiválják a szervezet védekező rendszerét. Az immunrendszer ellenanyagokat termel, amelyek specifikusan hozzákötődnek a komplexekhez.

Amennyiben a szervezet olyan sejttel találkozik a későbbiekben, aminek a felszínén ott van a Neu5Gc molekula, ahhoz is kötődni fognak az ellenanyagok, és a szervezet elpusztítja ezeket a sejteket. A kutatók szerint így járnának azok az őssejtek is, amelyeket esetleg terápiás céllal juttatnának a szervezetbe.

A kutatókat már régóta foglalkoztatja, milyen hatása van az állati eredetű anyagok használatának az embrionális őssejtek tenyésztésére. Az új eredmények tovább erősítik a már eddig is fennálló aggodalmakat. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a már meglévő emberi embrionális őssejtvonalakat ki kell dobni, de fokozott óvatosság szükséges a terápiás alkalmazások előkészítése során.

Az Egyesült Államokban jelenleg tilos kormányzati pénzeket humán őssejtvonalak alapítására használni. A kutatócsoport nem vizsgálta meg az összes, az USA-ban alapított 22 őssejtvonalat, de az állati fehérjemolekulának, a Neu5Gc-nek a felvétele általános jelenség, tehát jó eséllyel az összes USA-ban alapított emberi őssejtvonal, amely valaha is érintkezett állati eredetű összetevőkkel "fertőzött". A jelenleg meglévő őssejtvonalaknak még nincs humán terápiás jelentőségük, inkább az alapkutatások szintjén nagyon fontosak. Ezek a sejtvonalak lehetnek az alanyai olyan kísérleteknek, amelyek során például állati összetevőket nem tartalmazó tápfolyadékokat fejlesztenek ki, és az egyéb biztonsági kérdésekre is megoldást találnak a kutatók.

Svédországban léteznek olyan embrionális őssejtvonalak, amelyek még soha nem találkoztak állati eredetű anyagokkal - ezek a megfelelő tenyésztőoldatok kifejlesztéséig folyékony nitrogénben várják a sorsukat. A felnőtt, szöveti őssejtek esetében a fentiekhez hasonló veszély nem áll fenn.

Bodrogi Lilla