Agy-metaforák

Az agyműködés és a mesterséges intelligencia kutatása egyre több szállal kapcsolódnak egymáshoz. Holott a tudatosság évszázadokon keresztül nem természettudományos, hanem kifejezetten filozófiai kérdésnek számított. Aztán sokáig computernek tételezték fel az agyat. Manapság gyakran megkérdőjelezik ezt a hipotézist. Inkább keresőmotor - sugallja a Cornell Egyetem kísérlete.

A 125. születésnapját ünneplő Science Magazine július elsejétől a következő negyedszázad arculatát átformáló 125 tudományos kérdésről indított sorozatot. Mi a tudatosság biológiai alapja? - hangzik a legfontosabb huszonöt egyike.

Descartes és a számítógépek

A tudatosságról szóló vitákat a XX. század első feléig főként Descartes gondolatai befolyásolták. A francia filozófus az 1600-as évek közepén fejtette ki elme és test alapvetően eltérő természetéről szóló nézeteit. Azért van így - érvelt, mert a test időben és térben is létezik, míg az elmének nincs térbeli dimenziója.

Ugyanazon jelenség különböző aspektusaiként felfogva a kettőt, a mai tudományos álláspontok túlnyomó többsége elveti a kartéziánus elveket. A tudatosság emergens módon fejlődik ki az agy idegsejtjeinek szerveződéséből, bonyolult kapcsolatrendszerükből. A neuronok tulajdonsága, szerteágazó aktivitásuk határozza meg.

A megfigyelések és kísérletek elsősorban résztémákat érintenek, általánosabb kérdésekkel, például az én érzékelésével nagyon kevesen foglalkoznak. De nemcsak a hogyan, hanem a miért megértése is legalább annyira fontos lenne. (Egyre elfogadottabb vélemény, hogy a tudatosság nem kizárólag a homo sapiensre jellemző, hanem az állatvilágban szintén megfigyelhető.)

Kognitív teoretikusok máig divatos, de mind sűrűbben támadott elmélete alapján az agy úgy működik, mint a számítógép. Egy-egy feladat megoldásakor a komplex problémát igen/nem döntések sorára bontja le.

További információk az Agent Portal oldalain.