Veszélyes évszakunk

Utazás, nyaralás előtt célszerű tájékozódni a szükséges védőoltásokról, illetve arról, mely gyógyszereket ajánlatos szedni és milyen a közegészségügyi helyzet az adott országban. Egyes rendszeresen szedett gyógyszerek újabban csak orvosi igazolással vihetők ki az országból.

A baktériumok közül a leggyakoribb kórokozó a szalmonella, amelynek több mint 2000 fajtája ismert. Második helyen az egyre szaporodó Campylobacter jejuni, illetve az általa kiváltott hasmenések állnak. A szalmonella-fertőzések Magyarországon 1985-től egyre gyakoribbá váltak, 1997-től azonban csökkenni látszik a megbetegedések száma. Fokozatosan nő viszont az elszórtan, főleg a magánháztartásokban előforduló Campylobacter okozta fertőzések előfordulása. A strandolókra, fürdőzőkre - a közhiedelemmel ellentétben - nem a vérhas és a szalmonella jelenti a legfőbb veszélyt, hanem a madarak, elsősorban a sirályok és hattyúk ürülékével is terjedő Campylobacter. További kockázati tényező, ha beteg emberekből származó fertőző anyag kerül a vízbe. Ily módon nemcsak a gyomor-bélrendszer fertőződhet, hanem légúti, illetve bőrbetegségek is kialakulhatnak. A nyári kórokozók sorában nem hagyhatók figyelmen kívül a szezonális vérhasfertőzés okozói, a Shigella baktériumok, de a Yersiniák, a Coli-baktériumok, a különböző protozoonok (Giardia, amőbák és gombák) sem.

Célszerű tájékozódni a szükséges védőoltásokról, illetve arról, mely gyógyszereket ajánlatos szedni és milyen a közegészségügyi helyzet az adott országban, akár mi magunk, akár pácienseink terveznek külföldi utazást. A www.antsz.hu/oek vagy www.oek.hu honlapon térképen lehet követni egy-egy fertőző betegség elterjedtségét. Ez segít abban, hogy mindenki úti céljának megfelelően eldöntse, milyen oltási kötelezettség vonatkozik rá. Az oltások kiválasztása azonban döntően a szakember feladata, aki részletes adatfelvételt készít, anamnézist vesz fel. A kockázatot az utazás körülményei, időtartama, az utazó kora, egészségi állapota (krónikus szervi betegség, pszichés zavar, állandó gyógyszerek, immunhiányos állapot, műtétek, allergia stb.), a terhesség lehetősége, az eddigi oltások és egyéb tényezők figyelembevételével méri fel. Az utazó által kitöltött kérdőív egyben írásos beleegyezésként is szolgál.

Magyarországon jelenleg 19 betegséggel szemben van lehetőség aktív immunizációra. Ezek közül elsősorban utazással kapcsolatos a sárgaláz, a hepatitis A, a hepatitis B, a typhus abdominalis (hastífusz), a meningococcus meningitis (járványos agyhártyagyulladás), a veszettség, a kolera, a tetanusz és a poliomyelitis (gyermekbénulás) elleni oltás. Hosszabb külföldi tartózkodás, tanulmányút vagy speciális feladatok ellátása előtt kibővülhet a sor a morbilli-rubeola-mumpsz (kanyaró-rózsahimlő-mumpsz), a varicella (bárányhimlő), a pneumococcus és az influenza elleni oltásokkal.

Az utazóknak leggyakrabban ajánlott oltás a fertőző májgyulladás elleni vakcina. A hepatitis A előfordulása csekély hazánkban, a 40 év alatti korosztály azonban nem védett. Ezt az oltást szinte minden utazónak ajánlott megkapnia, aki Észak-Amerikán, Észak- és Nyugat-Európán kívül bárhova utazik. A helyi körülmények, az étkezési szokások, az ivóvíz minősége jelentősen befolyásolják a kockázatot. A hepatitis A-fertőzés lehetősége az arab országokban, Indiában, Ázsiában és Közép-Amerika egyes országaiban a legnagyobb.

A hastífusz kórokozója is igen elterjedt Ázsiában, Afrikában, Dél-, és Közép-Amerikában. A baktérium szennyezett étellel és vízzel vihető át. A hastífusz elleni oltás 3 évre ad védelmet.

A hepatitis B vírus vérrel, szennyezett eszközökkel és testváladékokkal terjed. Nemcsak azoknak javasolt ellene védőoltás, akik szexuális kapcsolatuk miatt veszélyeztetettek, hanem azoknak is, akik orvosi kezelésre szorulhatnak külföldi tartózkodásuk alatt (például cukorbetegek). Teljes védelmet három oltással lehet biztosítani. 1999 óta egységesen oltják a 8. osztályos gyermekeket, így a most 19 éves vagy annál fiatalabb kamaszok már védettek.

A túrákra, körutazásokra induló 21 éven felülieknek célszerű beadatniuk az úgynevezett emlékeztető tetanusz oltást, mely 10 éves védelmet biztosít. Ez igen hasznos lehet itthoni kerti, konyhai sérülések okozta tetanuszfertőzés megelőzésére is.

Népszerű lett lakóhajóval és biciklivel bejárni Európa csatornáit. Németországban, Ausztriában és a balti államokban nagyobb a kullancsveszély, mint Magyarországon. Érdemes az itthon túrázóknak is felvenniük az agyvelőgyulladás elleni oltást. Aki Ázsiában, Dél-Amerikában vagy Indiában tervez hosszabb tartózkodást, annak a veszettség elleni oltássorozat is javasolt. Különösen biciklivel, motorral közlekedők és a kisgyermekek veszélyeztetettek.

A társadalombiztosító támogatásával egy-egy szérum három-ötezer forintba kerül. Igazolásként a Nemzetközi Oltóközpont hivatalos kétnyelvű oltási könyvet ad ki. Az oltóközpontot utazás előtt legalább 5 héttel hamarabb érdemes felkeresni, az ismétlő oltásokat viszont a háziorvos is beadhatja. A Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóközpont címe: 1097 Budapest, Gyáli u. 2-6. Rendelés sorszám szerint: h-k-sz-cs: 9-12 óra, bejelentkezés 8-9 óra között a 476-1364-es telefonszámon. A bejelentkezőket 13-14 óra között fogadják.

Igazolást kérhetnek

Egyes rendszeresen szedett gyógyszerek újabban csak orvosi igazolással vihetők ki az országból. Ezek közé tartoznak az antidepresszánsok, az altatók, a nyugtatók, a hangulatfokozók, a hangulatjavítók, a kábítószerek és a daganatos betegségek fájdalomcsillapítására szolgáló készítmények. A határátkelő helyeken ezen gyógyszerek esetében szükség van olyan igazolásra, amely tartalmazza a kezelőorvos, illetve a beteg azonosítására alkalmas adatokat, az utazó által rendszeresen szedett gyógyszerek nevét, hatóanyagát, hatáserősségét és a kezelőorvos által megállapított napi adagolást. Az igazolást annak az orvosnak kell kiállítania, aki a gyógyszert rendszeresen felírja.