Ezek a szenzorok a folyékony hidrogén mennyiségét érzékelik a tartályban, amelynek teljes elfogyása előtt leállítják a hajtóműveket, megelőzendő a katasztrófát, amit a hajtóanyag keverék oxigénben történő túltelítődése okozna. Bár kicsi az esélye, hogy a két szenzor kiesése problémával járhat, a startot leállították. A hiba okát jelenleg szakértők vizsgálják.
A legoptimistább forgatókönyv szerint a Discovery július 16-án (szombaton), hazai idő szerint 20.40-kor indulhat.
Korábbi információink
Közel a NASA "Vissza az égbe" (Return to flight) programjának kezdete: hazai idő szerint vasárnap éjfélkor megkezdődött a visszaszámlálás a Discovery szerda esti startjához. Az indítás azonban az időjárástól függően későbbre is tolódhat.
Április 29-én jelentette be a NASA igazgatója, hogy az eredetileg tervezett május 15. és június 3. közötti indítási ablakban csak nagyon feszített tempóval tudna startolni az űrrepülőgép, így azt későbbre halasztják. A szerelőhangárban további fejlesztéseket végeztek a külső üzemanyagtartályon, a szakemberek ugyanis még mindig tartottak attól, hogy túl sok jég képződhet rajta, amely megsérthetné a start során az űrrepülőgépet.
Az apróbb javítások és fejlesztések után végül július 1-jén jelentették be, hogy megszületett a végső döntés, a Discovery-t elindítják, startjának új időpontja július 13., hazai idő szerint 21 óra 51 perc. Az elmúlt napokban kisebb riadalmat okozott a Dennis-hurrikán megjelenése a Mexikói-öbölben, amely Florida déli partjai felé vette az irányt. Nyáron különösen gyakoriak ezen a területen a trópusi viharok, amelyek megnehezítik a Kennedy Űrközpontból történő indításokat. Komolyan felmerült a lehetőség, ha a hurrikán eléri a floridai partokat, az űrrepülőgépet vissza kell vinni az indítóállványról a szerelőhangárba. A művelet több nappal késleltette volna a startot, szerencsére azonban nem került rá sor - a hurrikán irányt váltott.
A legénység a hurrikán miatt egy nappal korábban, július 9-én szállt le a Kennedy Űrközpontban. A parancsnok, Eileen Collins rövid beszédében hangsúlyozta: a hét fős legénység kész arra, hogy visszavigye a Discoveryt a világűrbe. "Ez az űrrepülés egy új fejezet kezdete az emberes űrutazás történetében" - nyilatkozta. Csaknem két és fél évnyi kényszerpihenő és számos biztonsági javítás után az STS-114 jelű küldetés az első amerikai űrrepülés a Columbia 2003. február 1-i katasztrófája óta.
Ahhoz, hogy a Discovery olyan pályára állhasson, amelyen eljut a Nemzetközi Űrállomáshoz, csupán ötperces indítási ablak áll rendelkezésre, így a megfelelő időjárás kulcsfontosságú a start során. Az időjárás-előrejelzés szerint 70%-az esély arra, hogy szerdán végre lehet hajtani a startot, a következő két napra 60%-ot jósolnak. Kedvezőtlen időjárás esetén egészen július 31-ig lehet halasztani a startot, ezt követően azonban szeptember 9-ig kellene várni a következő indítási lehetőségig.
A Columbia katasztrófája óta az alábbi fontosabb változtatások végezték el az űrrepülőgépen:
A legénységnek a Kennedy Űrközpontba való megérkezésekor a parancsnok, Elieen Collins tartott beszédet. A legénység többi tagja (balról jobbra), James Kelly, Stephen Robinson, Andrew Thomas, Wendy Lawrence, Charles Camarda, valamint Nogucsi Szoicsi japán űrhajós (Fotó: NASA)
Mint arról korábbi cikkeinkben beszámoltunk, az STS-114 küldetése tesztrepülés. Amellett, hogy utánpótlást szállít a Nemzetközi Űrállomásra, valamint elhozza az elmúlt időszakban felhalmozódott felesleges felszerelést és kísérleti eszközöket, fontos feladata, hogy kipróbálják és ellenőrizzék az űrrepülőgépen elvégzett biztonsági fejlesztéseket. Az űrhajósok a tervek szerint csaknem két hetet töltenek majd a világűrben.