Először fedeztek fel hármas kisbolygót

Azonosították az első kisbolygóhármast: a központi égitest körül két hold kering. A 260 kilométer átmérőjű Sylvia aszteroidát egy 7 és egy 18 kilométeres társ kíséri.

Eddig közel 60 olyan kisbolygót, üstökösmagot, Kuiper-objektumot ismertünk, amely körül hold kering (a becslések alapján a kisbolygónak mintegy 6%-ának van kísérője). Ezeket olyan miniatűr bolygó-hold rendszerekként képzelhetjük el, mint amilyen pl. a Föld és a Hold, és nagyobb társaikhoz hasonlóan a páros tagjai közös tömegközéppont körül mozognak. A napokban jelentették be az első olyan rendszer felfedezését, ahol két kisebb hold is kísér egy nagyobb kisbolygót.

A szóban forgó objektum a 87-es sorszámú Sylvia kisbolygó, amely egy kb. 380x260x230 km átmérőjű aszteroida. Tengelyforgási ideje 5 óra 11 perc, útját a Mars és a Jupiter között húzódó kisbolygóövben járja. Az Európai Déli Obszervatórium 8,2 méteres Yepun-teleszkópjával 2004 novemberében örökítették meg mindkét holdját, amelyek közül az egyiket még négy évvel ezelőtt, a 10 méteres Keck II. teleszkóppal találták meg. A további keresés újabb sikerre vezetett: már két apró holdat ismerünk körülötte. A kísérők a mitológiai Rhea Sylvia két utóda nyomán a Romulus és a Remus megnevezést kapták.

Az apró holdak a kisbolygó egyenlítői síkjában, annak tengelyforgásával megegyező irányban, közel körpályán keringenek. A két kísérő közül a távolabbit (Romulus) találták meg elsőként, ennek átmérője 18 km. 1360 km távolságban kering a Sylvia körül, 87,6 óránként tesz meg egy keringést. A közelebbi Remus átmérője kb. 7 km, és 710 km-re kering a Sylviától, 33 óránként végezve egy fordulatot.

A Sylvia kisbolygó tömegét két holdja segítségével pontosan sikerült megállapítani. Ezt térfogatával összevetve sűrűsége 1,2 g/cm³-nek adódott. Eszerint valószínűleg úgynevezett "kozmikus kőrakás" szerkezetű, és teljes térfogatának akár felét is üregek alkothatják. Könnyen lehet, hogy egyszer már darabjaira törött, majd azokból ismét összeállt (szerkezete ezért lett üreges), a töredékek közül pedig kettő még ma is körülötte kering - ezek alkotják a most felfedezett két holdat.

Fantáziarajz a kisbolygó trióról (fotó: ESO)