A folyamat során az állatok anyagcseréje mintegy 90 százalékkal lassult. Testhőmérsékletük az általános 37 fokról 15-re, percenkénti légzésszámuk 150-ről 2-re csökkent. Amikor ismét normális összetételű levegőt szívhattak be, az anyagcsere visszaállt a normális szintre. A kutatóknak 6 órán keresztül, hetente többször is sikerült ilyen állapotban tartani az állatokat, melyek minden látható-érzékelhető károsodás nélkül vészelték át a kísérletet. Az, hogy milyen hosszan lehet őket ilyen állapotban tartani, még nem tisztázott; a 6 órát a kutatók munkanapjához igazították.
Mark Roth vezető kutató szerint az egyébként erősen mérgező hidrogén-szulfid, mely a sejtekben természetes módon is termelődik, gátolja az adenozin-trifoszfát (ATP) termelését. Az ATP az az energiaszállító molekula, mely a sejtben zajló biokémiai folyamatokat energiaszükségletét biztosítja. Előállításához oxigénre van szükség, ha viszont nincs elegendő oxigén, a sejtek valamiféle "alvó" állapotba kerülnek. Ha visszatér a megfelelő oxigénellátottság, a sejtek "felébrednek". Nem mindenki osztja a kutató véleményét. Egy amerikai aneszteziológus szakember szerint az alkalmazott gáz inkább az agy hipotalamusz nevű területére fejt ki hatását, mely a testhőmérsékletet szabályozza. Lehetséges, hogy az eljárás "becsapja az agyat", mely így azt hiszi, hogy túlzottan felmelegedett a test, ezért az állatok testhőmérséklete csökken. Meglepő az is, hogy a hidrogén-szulfid ilyen gyorsan, mintegy 3 perc alatt hibernálás-közeli állapotba hozza az állatokat, ami heveny válasz a méregre, nem pedig valamiféle kontrollált szabályozás.
Az orvosi alkalmazás szempontjából az a fontos, hogy hogyan működik a folyamat, nem pedig az, hogy működik-e egyáltalán. Igen valószínűtlen, hogy a kísérletet embereken is kipróbálnák, mert a hidrogén-szulfid igen mérgező gáz. Ipari baleseteknél már jó páran életüket vesztették miatta.