A szervezetben lévő különféle őssejtek egyrészt osztódhatnak (ezáltal további őssejteket hozva létre), másrészt más, specializáltabb sejttípusokká fejlődhetnek. A kutatók egészen mostanáig nem tudták, hogy milyen módszerrel lehetne fenntartani az idegi őssejteknek azt a képességét, hogy mesterséges körülmények között is létrehozzák saját másolataikat. Emiatt a laboratóriumban tenyésztett őssejt-populációk mindig kevertek lettek: csak néhány idegi őssejtet és sokkal több már differenciálódott (különféle feladatokra "szakosodott") sejtet tartalmaztak.
A sejtek növekedésének körülményeit megváltoztatva az edinburghi és a milánói egyetem közös kutatócsoportja most elérte, hogy kizárólag idegi típusú őssejtek keletkezzenek az osztódások során, más típusú sejtek nélkül. Az eredményeket bemutató tanulmányt a szabad hozzáférésű PLoS Biology nevű folyóirat online kiadása közölte.
A kutatók azokat az eljárásokat alkalmazták az idegi őssejtek esetében, amelyeket korábban az embrionális őssejtek osztódásának irányítására fejlesztettek ki. "Az embrionális őssejtek viselkedéséről rendelkezésünkre álló tudás elősegítette, hogy jobban megértsük és kontrollálni tudjuk a specializáltabb sejtek viselkedését" - mondta Luciano Conti, a cikk egyik szerzője.
A két kutatócsoport a sikeresen szaporított idegi őssejtekből aztán az idegrendszert felépítő különböző sejttípusokat állított elő. Minden rendben zajlott, ami arra utal, hogy az idegi őssejtekből mesterséges körülmények között valóban létre lehet hozni olyan sejteket, amelyek alkalmasak lennének az idegsejtek pusztulásával járó, ún. neurodegeneratív betegségek tanulmányozására, illetve kezelésére. Az őssejtekből fejlődő idegsejtek élettani folyamatainak pontosabb megértésével fel lehetne tárni, hogy milyen mechanizmusok zajlanak le a sejtekben a betegségek kialakulása során. Ez lenne az egyik alapvető feltétele annak, hogy hatékony terápiás gyógymódot lehessen kifejleszteni ezekre a betegségekre.
A kutatók reményei szerint a mostani eredmények lehetővé teszik azt is, hogy eleve az őssejtek beültetésével helyettesítsék a károsodott szöveteket az agyban. "A sejtek osztódása során kizárólag idegi típusú őssejtek keletkeztek. Ez a tény és az, hogy nem fejlődnek belőlük tumorok sem, alkalmassá teszi őket arra, hogy megvizsgáljuk velük a károsodott szövetek pótlásának lehetőségeit" - mondta Steve Pollard, az edinburghi egyetem munkatársa.
Tüdősejtek embrionális őssejtekből
A Tissue Engineering c. szaklapban megjelenő tanulmány szerint a londoni Imperial College kutatóinak sikerült emberi embrionális őssejteket olyan hámsejtekké alakítani, amelyek a tüdő léghólyagocskáiban (alveolusok) zajló gázcserét bonyolítják. A léghólyagocskák belégzéskor friss levegővel telnek meg, míg kilégzéskor innen távozik az elhasznált levegő. Közben megtörténik a gázcsere, vagyis a léghólyagocskák, illetve az őket övező hajszálerek (kapillárisok) vékony falán keresztül a sejtek felveszik az élettevékenységükhöz szükséges oxigént, és leadják az anyagcseréjük során képződő szén-dioxidot.
Dr. Julia Polak, a kutatás vezetője szerint a kísérlet azért érdekes, mert a jövőben lehetővé válhat, hogy szervátültetésre alkalmas emberi tüdőket hozzanak létre. Az embrionális őssejtek segítségével gyógyítani lehetne azokat a szöveteket is, amelyek súlyosan károsodtak valamely betegség, például tüdőrák következtében. "Valószínűleg csak jó néhány év múlva lesz lehetséges, hogy szervátültetésre alkalmas tüdőket hozzunk létre. Az eredmények mégis jelentősek, mert az így nyert hámsejteket remélhetőleg már ezt megelőzően is fel lehet majd használni a tüdő károsodott szöveteinek pótlására" - mondta Dr. Anne Bishop, a cikk társszerzője.
A kutatás során az emberi embriókból származó őssejteket laboratóriumi körülmények között nevelték egy külön erre a célra kialakított rendszerben. A módszert más forrásokból, például köldökzsinórvérből és csontvelőből származó őssejteken is tesztelni fogják.
Illyés András