Két texasi kutató több generáción keresztül futtatott genetikus algoritmusokat, és az FBI által használt programnál jobb minőségű tömörített digitális ujjlenyomat-képeket kaptak végeredményként. Munkájuk igazolni látszik azt az állítást, hogy a számítógépek képesek olyan programokat készíteni, amelyek sikeresebbek a komplex problémák megoldásában, mint az ember által tervezettek.
Bár kissé futurisztikusnak tűnik, az új módszer kiötlői, a genetikus és evolúciós számításokban komoly eredményeket elért, kitüntetésben is részesült Uli Grasemann és Risto Mikkulainen biztosak a dolgukban.
Minőség, mennyiség
A képtömörítő algoritmusok a grafikus fájlok bitjeinek és bájtjainak számát igyekeznek minimalizálni. Ugyanakkor arra is törekszenek, hogy a
kép minősége a lehető legjobb maradjon, minél kevesebb információ menjen kárba. Nem egyszerű feladat, hiszen a tömörítés általában automatikus adatvesztéssel jár, az adatvesztés pedig a minőség rovására megy. Viszont minél kevesebb a bájt, annál több hely jut a tárolásra, és a fájlok továbbítása is gyorsabb.
Például a JPEG képállomány formátum elérhető tömörítési aránya 1:30 is lehet, az adatokat ott csökkenti, ahol a legkevésbé tűnik fel a hiányuk. Az ideális azonban az 1:5, mert akkor még szinte semmiféle torzulás nem érzékelhető. Újabb változata, a JPEG2000 kétszeresen hatékony, más algoritmusokon alapuló tömörítési szabvány.
A kép hatalma
Az FBI hozzávetőleg ötvenmillió ujjlenyomat-sorozattal rendelkezik. A bűnözők azonosításához szükséges fájlok mintegy napi ötezerrel gyarapodnak. Az elképesztő számok ismeretében, nem meglepő, hogy a képtömörítés az egyik legfontosabb, legnélkülözhetetlenebb művelet. Ráadásul az iroda ötven-hatvanezer ujjlenyomaton dolgozik. Természetesen a képeket nemcsak bűnös üzelmek, sorozatgyilkosok, csalók, orgazdák, drogkereskedők és egyéb kétes elemek kiderítésére, hanem a leghétköznapibb polgári ügyekben is felhasználják. Nagyjából fele-fele arányban.
Ujjlenyomatokról készült képek tömörítésekor sokkal óvatosabban, körültekintőbben kell eljárni, mint a legtöbb más jellegű kép esetében. Minden apró részletre kell ügyelni, mert a legcsekélyebb torzulás rögtön hasznavehetetlenné teszi a matériát. Nagy a képek hatalma: általuk dől el, hogy bűnös, vagy ártatlan a szóban forgó személy...
A jelenleg használatban lévő WSQ (Wavelet-packet Scalar Quantization) "világszabványt" az FBI és a nyomozóiroda által megbízott cégek fejlesztették a korai kilencvenes években. Az eljárással az adott képet az eredeti bájtmennyiség tizenötödére lehet zavaró minőségvesztés nélkül csökkenteni. Azaz, háromszor pontosabb a JPEG-nél.
A cikk további része az Agent Portal oldalán olvasható.