Sikeresen landolt a kínai űrhajó

Sikeres volt a személyzettel ellátott második kínai űrhajó leszállása. A landolásra helyi időben hétfőn, hajnali 4:32-kor került sor Belső-Mongóliában, mindössze egy kilométerre a kijelölt helyszíntől.

A Sencsou-6, a második legénységet is szállító kínai űrhajó október 12-én startolt, Fei Junlong és Nie Haj-seng asztronautákkal ("tajkonautákkal) a fedélzetén. Az űrhajót egy Hosszú Menetelés IIF (CZ-IIF) hordozórakéta röpítette magasba. A start után hét órával alakult ki a 360 km magas keringési pálya, ezután a tajkonauták átmentek az orbitális modulba, ahol szkafander nélkül végezhették munkájukat.

A repülés második napján többek közt ellenőrizték a parancsnoki és a visszatérő modul közötti ajtó hermetikus záródását. Erre a napra esett az egyik űrhajós, Nie 41. születésnapja is. Pénteken egy kisebb pályamódosítást végeztek, hogy pontosan az eredetileg tervezett pályára állítsák az űrhajót, szombaton pedig hivatalos televízióadásban számoltak be munkájukról Hu Jin Tao elnöknek.

A második kínai űrutazás részvevői valamivel kényelmesebb életet éltek, mint első társuk: már naponta háromszor étkeztek, és meleg ételt is fogyasztottak. A hagyományos pálcikás étkezésről azonban a súlytalanság viszonyai közepette kénytelenek voltak lemondani.

A leszálláshoz kijelölt tizenhárom lehetséges helyszín közül a legesélyesebb egy belső-mongóliai félsivatagos vidékre, Hahhnot városától 100 km-el északra esett. A vészleszállóhelyek között ausztráliai, európai és az USA területén lévő helyszínek is szerepeltek.

A szerencsés időjárás miatt az űrhajó már az első alkalommal, vasárnap, magyar idő szerint 21:45-kor fékezett és 22:32-kor le is szállt. A 115 óra és 32 perc tartamú űrrepülés végén a tervezett helyszíntől alig egy kilométerre landolt a kabin, ahol hat helikopter várta.

A Sencsou-6 utasai: Fei Junlong és Nie Haj-seng (fotó: EPA)

A második sikeres kínai űrrepülés során az orbitális egységnek a leszállás utáni működését is részletesen elemzik. A program fontos eleme, hogy az űrhajó még a fékezés előtt különválik az orbitális egységtől. Utóbbi továbbra is földkörüli pályán marad, és automatikus üzemmódban, napelemekkel felszerelve segíti a további kísérletek végzését.