A Tudomány Világfóruma ismét Budapesten

A Magyar Tudományos Akadémia - szoros együttműködésben az UNESCO-val és a Tudomány Nemzetközi Tanácsával (ICSU) - második alkalommal rendezi meg Budapesten a Tudomány Világfórumát (World Science Forum). A november 10-12. között több mint négyszáz meghívott külföldi, illetve 150 magyar tudós, tudománypolitikus és döntéshozó részvételével zajló rendezvény témája a tudás, az etika és a felelősség kapcsolata.

A tudomány hagyomány, klasszikus célja az ember veleszületett és kimeríthetetlen kíváncsiságának, megismerési vágyának kielégítése. A 21. században azonban célként, feladatként kell felvállalni olyan kérdéseket, mint a béke, az igazságosság megteremtése, az életminőség javítása, vagy a fenntartható fejlődés. A Tudomány Világfóruma annak a tudományos párbeszédnek kíván teret, alkalmat biztosítani, amely ezen új feladatok, új kihívások minél magasabb színvonalú és eredményesebb teljesítéséhez szükséges. A rendezvény tudatosan nem konferencia, hanem fórum, amely ily módon lehetőséget kínál a tudományos párbeszédre - hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a Fórum elnöke a rendezvény sajtótájékoztatójára küldött videóüzenetében.

A fórum kitűzött témája összetett és aktuális: a tudás, az etika és a felelősség viszonyát vizsgálja a legkülönfélébb nézőpontokat, véleményeket figyelembe véve. A rendezvény felvállalt célja mindezek mellett az is, hogy erősítse Magyarország nemzetközi tekintélyét és ezekben a napokban a tudomány fővárosává tegye Budapestet - mondta el Vizi E. Szilveszter.

A Fórum szekcióülései a következő témák köré csoportosulnak: a tudósok és a politikai döntéshozók megközelítési módszerei; a szellemi kapacitás képzése és ennek felhasználása; az üzleti világ szerepe; a fejlődő világ; a környezet jövője; a jövő nemzedék képzése.

A két évvel ezelőtti, első Tudomány Világfórumához hasonlóan idén is szerveztek speciális üléseket, mint például "A tudomány a demokratikus világért: a parlamentek szerepe", "Tudás, etika és felelősség a tudományos újságírásban". Az előző budapesti Fórumon elindult történelmi jelentőségű kezdeményezés folytatásaként újabb izraeli-palesztin kerekasztal megbeszélésre kerül sor "Tudomány a békéért" címmel, több Nobel-díjas részvételével.

A rendezvényre meghívott előadók között olyan nemzetközileg elismert kutatók, szakemberek, neves tudományos, gazdasági és közéleti személyek vannak, mint Lámfalussy Sándor, az Európai Monetáris Intézet első igazgatója, Janez Potocnik, az Európai Unió tudományügyi főbiztosa, Goverdhan Mehta, az ICSU elnöke, Yongxiang Lu, a Kínai Tudományos Akadémia elnöke, Chulabhorn Mahidol, a thaiföldi Chulabhorn Kutatóintézet elnöke, El Hassan bin Talal jordán herceg, a Római Klub elnöke, Alan I. Leshner, az American Association of Advanced Studies elnöke, illetve Werner Arber és Torsten Wiesel Nobel-díjasok.

A Fórum előzményei 1999-re vezethetők vissza, amikor az UNESCO (az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete), valamint az ICSU (a Tudomány Nemzetközi Tanácsa, vagyis a világ nem kormányzati tudományos szervezeteinek szövetsége) együttesen Budapesten tartották a Tudomány Világkonferenciáját. A rendezvényen 134 ország, illetve nemzetközi szervezet képviselői mondták el véleményüket a 21. század aktuális tudománypolitikai kérdéseiről. A világ mintegy ezer neves tudósa pedig 25 szekcióban vitatta meg a tudomány és a társadalom kölcsönhatásait.

A Világkonferencia Magyarország számára nagy nemzetközi sikert és elismerést hozott. Ennek jellemzésére csak egy adat: az UNESCO Közgyűlésén, 1999. november elején a Természettudományi Szekció ülésén M. Iaccarino főigazgató-helyettes tájékoztatta a jelenlévő küldöttségeket a budapesti rendezvényről. Igen hízelgő értékelést adott a magyar hozzájárulásról. Az általános vitában 73 ország delegációja mondott köszönetet a magyar kormánynak vagy a Magyar Tudományos Akadémiának.

Később felmerült az ötlet, Magyarország rendezzen kétévente "World Science Forum"-ot (Tudomány Világfórumát). A javaslatot felkarolták. Az egymást követő magyar államfők és kormányok egyaránt megadták, megadják az ehhez szükséges erkölcsi és anyagi támogatást. A Magyar Tudományos Akadémia vállalta a szervezéssel, végrehajtással járó tevékenységet.

Az első Tudomány Világfórumát 2003. november 10-12. között tartották Budapesten. Az együttműködő partnerek akkor is az UNESCO, az ICSU és az Európai Unió voltak. A Fórum a tudásalapú társadalom kérdéseivel foglalkozott, 300 neves külföldi és 100 magyar tudós vett rajta részt. E rendezvény sikere alapozta meg a budapesti Világfórum rendszeres, kétévenkénti megtartásának lehetőségét.

A Fórum időpontjának kiválasztása sem véletlen. November 3. a Magyar Tudomány Ünnepe, amelyet egyhónapos hazai tudományos rendezvénysorozat követ. November 10-ét pedig az UNESCO már korábban a Tudomány Világnapjává (World Science Day) nyilvánította. Ily módon időben egybeolvad Budapesten a magyar és a nemzetközi megemlékezés a tudományról, annak társadalmi kapcsolatáról és egyúttal a tudósok felelősségéről, az emberiség, a technikai haladás és a környezeti értékek közötti harmonikus viszonyok megteremtéséről.

A rendezvénysorozat november 10-én a Magyar Tudományos Akadémián Sólyom László államfő megnyitó beszédével veszi kezdetét, az eseményen részt vesz Koichiro Matsuura, az UNESCO főigazgatója, aki a Tudomány Világnapja alkalmából UNESCO Díjakat ad át. A Fórum eredményeit összegző parlamenti zárónapon, november 12-én beszédet mond Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Vizi E. Szilveszter, a Fórum elnöke.

A Fórum fővédnökei Kofi Annan, az ENSZ főtitkára, José Manuel Barroso, az Európai Unió soros elnöke, Koichiro Matsuura, az UNESCO főigazgatója, Mádl Ferenc, korábbi köztársasági elnök, Goverdhan Mehta, a Nemzetközi Tudományos Tanács (ICSU) elnöke és Sólyom László, köztársasági elnök.