"A Magyar Tudomány Ünnepe 2005" rendezvénysorozat megnyitójára a hagyományokhoz híven a magyar tudomány napján, november 3-án került sor, ezúttal a Pécsi Tudományegyetemen.
Magyarország a tudásra épülő Európában méltó helyet csak akkor foglalhat el, ha a jól képzett magyar szürkeállomány itthon is megbecsülést kap - jelentette ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a magyar tudomány napja alkalmából a baranyai megyeszékhelyen tartott ünnepi ülésén. Vizi E. Szilveszter hangsúlyozta: amennyiben az oktatás, a továbbképzés, az életen át tartó tanulás, az új ismeretek szerzése, idegen nyelvek tanulása megfelelő támogatást kap, akkor a honi humán erőforrás is felkészült lesz, és az itthon gyártott termékekhez adott szellemi tőkéjük révén az ország profitja is növekedni fog.
Feladatunk, hogy a természettudományok tudásanyaga mellett a szellemi tudományokat, az erkölcsi, etikai tanulságokat is kutassuk, sőt, oktassuk, az értékek teremtése mellett az értékek tiszteletére is neveljük a nemzedékeket - tette hozzá Vizi E. Szilveszter.
A jövőről szólva fontosnak nevezte, hogy a nemzeti jövedelem mekkora része jut kutatás-fejlesztésre, és hányan vesznek részt különböző kutatásokban. Sajnálatosnak nevezte, hogy amíg 2002-ben a nemzeti jövedelem egy százalékát, addig "napjainkban csak mintegy 0,88 százalékát fordítjuk" erre a célra. Főleg a lisszaboni döntés tükrében, amely kimondja: az Európai Unió országainak 2010-re nemzeti jövedelmük 3 százalékát kell kutatás-fejlesztésre költeniük. Ez szükséges ahhoz, hogy Európa lépést tudjon tartani Észak-Amerikával és Japánnal.
A Magyar Tudományos Akadémia alapításának napja köré csoportosuló ünnepi események - ünnepségek, díjátadások, megemlékezések, konferenciák, kutatóintézeti és egyetemi nyílt napok, tudományos diákkörök, ismeretterjesztő foglalkozások, rendkívüli múzeumi nyitvatartások - ez évben is méltó módon hívják fel a figyelmet a magyar tudomány műhelyeire, eredményeire. Az idei rendezvénysorozat egyik központi témája a november 10-12. között Budapesten megtartott második Tudomány Világfóruma tematikájához, a tudomány, az etika és a felelősség kérdésköréhez kapcsolódik.
A kilencedik tudományos ünnep újdonságai közé tartozik a rendezvény saját honlapja, ahol naponta tudományos híradót tesznek közzé. A híradó rövidített, tízperces változata minden nap látható a Duna TV adásában is.
Az idei rendezvénysorozat egyik kiemelkedő eseménye a Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díj november 4-i átadása. A díj ez évi kitüntetettje Misha Gromov, a Franciaországban élő orosz származású matematikus. A Bolyai-díjat még 1902-ben alapította az MTA. Az akkor egyedülállónak számító elismeréssel az volt a szándék, hogy "kárpótolják" a matematikusokat, mivel az első alkalommal 1901-ben kiosztott Nobel-díjak sorából hiányzik a matematikai díj. A jelentős anyagi jutalommal járó elismerést csak két alkalommal - 1905-ben és 1910-ben - adták át, a folytatást a század viharosra fordult történelme elsodorta. Az MTA 2000-ben döntött a Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díj "feltámasztásáról". Az új szabályzat szerint ötévenként a megelőző évtized legjelentősebb matematikai monográfiájának szerzőjét tüntetik ki vele.
Az idei díjátadás alkalmából első ízben, de nem titkoltan hagyományteremtő szándékkal megrendezik a matematika ünnepét. Ennek keretében a díjátadás mellett tudományos előadást tart a díjazott Misha Gromov, illetve a 2005. évi Abel-díjat elnyerő Lax Péter, az Egyesült Államokban élő magyar származású világhírű matematikus.
A magyar kormány 1997-ben nyilvánította november 3-át a magyar tudomány napjává. A rendezvény azonban olyan népszerűvé vált, hogy az utóbbi években az ünnepségsorozat már több hétig is eltartott. Az idei évtől pedig már hivatalosan is a Magyar Tudomány Ünnepéről beszélhetünk. 2005-ben 460 tudományos rendezvényt tartanak csaknem valamennyi minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szervezésében.