Őssejtbotrány

Az őssejtkutatásban mérföldkőként bemutatott eredményekről szóló közlemény visszavonását kérte Dr. Woo Suk Hwang, a Science magazintól, és ezzel egyidőben elismerte, hogy ő és kutatócsoportja hibázott.

A dél-koreai kutató bevallotta, hogy tévedések történtek a kutatás és az eredmények közlése során, amelyek hátterében emberi hiba áll, de hangsúlyozta, hogy ezek nem érintik a kutatás érdemi részét. Hwang visszautasította azokat az állításokat, melyek szerint hamis eredményeket közölt volna le. A szöuli egyetemen tartott sajtókonferencián elmondta, hogy a munkatársainak igenis sikerült előállítani a szóban forgó őssejteket, és szándékában áll megismételni a kísérleteket.

Úttörő eredmények

Hwang és kutatócsoportja az utóbbi időszakban valóban úttörő eredményekkel állt elő, ezért természetes, hogy egyre nagyobb figyelem övezte őket a tudományos közösség és a média felől egyaránt. 2004. májusában az első, klónozott emberi embrióból nyert őssejtvonal előállításáról számoltak be, amit fontos mérföldkőnek tekinthetünk a terápiás célú klónozás megvalósítása felé. (A terápiás klónozás célja embrionális őssejtek előállítása sejtterápiás eljárások kutatására, később alkalmazására.) Hwangék előtt még senkinek sem sikerült klónozott hólyagcsírából őssejteket izolálnia, és ezt azóta sem tudta senki megismételni. 2005-ben Hwang kutatócsoportja 11 olyan embrionális őssejtvonal előállításáról adott hírt, amelyeket különféle genetikai rendellenességgel rendelkező betegek testi sejtjeiből hoztak létre klónozással (részletesen lásd korábbi cikkünket: Az első személyre szabott embrionális őssejtek).

Publikációs problémák

Két héttel ezelőtt egy koreai internetes oldalon jelent meg, egy magát megnevezni nem kívánó kutató véleménye, miszerint a Science magazinban közölt tanulmányban látható képekkel valami gond van. Néhány órával később Hwang értesítette a Science szerkesztőit, hogy egy hiba folytán, a sejtvonalakról közölt fotókban ismétlések vannak (azaz több fotó is ugyanazt a sejtvonalat ábrázolja). Ezt követően több kérdés is felmerült a sejtek eredetére vonatkozóan. Néhány szakértőnek feltűnt, hogy olyan DNS-mintázat látható egyes képeken, mely megkérdőjelezi a bőrsejteket adományozó donorok személyazonosságát.

Hwang és a tanulmány egyik társszerzője, Gerald Schatten rövidesen arról is informálta a Science szerkesztőit, hogy az általuk közölt adatok három ponton is hibásak (a sejtfelszíni markerek vizsgálata, a DNS-fingerprinting és a teratóma-képzésről közölt eredmények sem megbízhatóak). A Science egyik szerkesztője, Donald Kennedy úgy foglalt állást, hogy habár a közleményben vannak hibák, tudományos csalásra jelenleg nincsenek bizonyítékok - azaz egyelőre nem feltételezik, hogy a kutatók bármelyike is szándékosan követte volna el ezeket.

Szándékos csalás?

December 15-én még rosszabbra fordultak a dolgok: Sung Il Roh, a MizMedi Kórház termékenységi szakértője, a tanulmány másik társszerzője - aki a klónozáshoz használt petesejtek begyűjtését végezte - azt nyilatkozta a sajtónak, hogy Hwang, egy egymás közötti beszélgetés során elismerte: a 11 sejtvonal közül kilencnél hamis adatokat közölt.

Hwang egy sajtótájékoztatón valóban elmondta, hogy több sejtvonallal is problémájuk volt, hat közülük fertőzés miatt semmisült meg (azt, hogy a közlemény elfogadásának időpontjában ezek még léteztek-e vagy sem, még mindig nem lehet tudni). "Igen rossz volt a labor szervezettsége, és több hibát is elkövettünk" - mondta Hwang. Bocsánatot kért a rengeteg kellemetlenségért és csalódásért, amit okozott, de Roh állításain erősen meglepődött, és cáfolta őket.

Hwang egy sajtóközleményében ismét leszögezte, hogy kutatócsoportja különböző betegekből származó donorsejtekkel klónozott embriókat, és azokból őssejteket izoláltak. Jelenleg a még mindig létező öt sejtvonalat fel akarják olvasztani és bebizonyítani, hogy azok valóban a betegekből származó sejtekből lettek előállítva.

Ezekre az eredményekre körülbelül tíz napot kell várni, de az ügy elrendezéséhez ennél többre van szükség. Megfigyelők most górcső alá veszik Hwang korábbi publikációit is, beleértve azt a 2004-es Science cikket is, amelyben az első klónozott őssejtekről számoltak be, továbbá azt az idei Nature-közleményt is, amelyben az első klónozott kutya születését jelentették be.

Aggodalmak

A klónozás és az őssejtkutatás területén dolgozó kutatók aggodalmukat fejezték ki az üggyel kapcsolatban, és egyelőre ők sem látják tisztán, mi is az igazság. Egy azonban biztos: a kutatások tovább folytatódnak. Ian Wilmut, az első felnőtt testi sejtből klónozott emlőst, Dollyt létrehozó kutatócsoport korábbi vezetője, jelenleg az edinburghi egyetemen foglalkozik terápiás klónozással. Wilmut reméli, hogy Hwang és kutatócsoportja elegendő időt kap, hogy összeszedjék a gondolataikat, és az eredményeikből egy teljes összeállítást tudnak majd bemutatni a tudományos közösség számára. Dr. Wilmut meg van róla győződve, hogy Hwang fontos lépéseket tett a terápiás klónozás sikeréért, és reméli, hogy ezek az eredmények tanulságosak lesznek a többi kutatólaboratórium számára is.

A történtekkel kapcsolatban megkérdeztük Dr. Dinnyés Andrást (gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont), a hazai klónozási és őssejtbiológiai kutatások egyik vezető szakemberét. "Jól ismerem Dr. Hwang-ot, még abból az időszakból, amikor állatok klónozásával kezdett foglalkozni. Sajnálom, hogy rendkívüli sikerei után most szemmel láthatólag nehéz helyzetbe került. Nem lehet megítélni, milyen mértékben voltak tudatosak, vagy csak felületességből elkövetettek a hibák, de nem tesznek jót a terület hírének. Ez annál inkább sajnálatos, mert az embrionális őssejtkutatás nemzetközileg, különösen Ázsiában töretlenül fejlődik, és a hír hallatán az ázsiai kutatókról téves kép alakulhat ki. Nem szerencsés, ha egyes médiumok szenzációként kezelik a jó és rossz híreket, és hogy a nemzeti érzelmek, a politikai nyomás egyre gyorsabban elért és abszolút pozitív eredményekre sarkalja a kutatókat. Ez nem hagy időt a hibák, gyengeségek és téves utak fel- és beismerésére, ami pedig az úttörő kutatások fontos velejárója. A sikerek és nagy állami támogatások pedig az ellendrukkerek táborát is megnövelték, ami Dr. Hwang esetében szintén szerepet játszhat jelenlegi helyzetében.

Bodrogi Lilla - ST

Terápiás klónozás

Az eljárás lényege, hogy egy felnőtt testi sejt magját juttatják be egy enukleált, azaz a saját sejtmagjától megfosztott petesejtbe. Az így klónozott embriót hagyják továbbfejlődni a néhány száz sejtes, ún. hólyagcsíra állapotig, melyből aztán elkülöníthetők az embrionális őssejtek. Az őssejtekből, a megfelelő differenciáltatást követően elő lehet majd állítani olyan sejteket, szöveteket, melyeket aztán szervátültetéshez, szövet-transzplantációhoz lehet használni. Ha a testi sejt magából a betegből származik, nem fenyeget a kilökődés veszélye, mivel a sejtek genetikai anyaga megegyezik annak a személynek a genetikai anyagával, akinek a sejtjeit a klónozáshoz használták. (Ha a betegség genetikai eredetű, a klónozáshoz használt testi sejtet először módosítani kell.)