Vándorló tengeráramlások

A földtörténeti múltban a tengeráramlások többször is megváltoztatták az irányukat, és ez a jövőben is megtörténhet. A folyamat kiváltó oka leggyakrabban az éghajlati rendszer átalakulása volt.

A globális felmelegedés várható következményei kapcsán több tanulmány is számol azzal, hogy az Észak-atlanti áramlás meggyengül, vagy akár le is állhat. Ennek oka az, hogy a sarki jég olvadása miatt az Atlanti-óceánba nagy mennyiségű édesvíz kerül, amely "felhígítja" a tengervizet, azaz lecsökkenti annak sótartalmát. Ennek következtében a sűrűsége is csökken, és lassabb lesz a lesüllyedése is. Ezek a lesüllyedő víztömegek keltik azt a hatást, ami az áramlat egyik fő mozgatója. Mindezek miatt fokozatosan meggyengül annak a nagy tengeri szállítószalagnak az intenzitása, amely a sarkvidékek hideg vízét szállítja az óceán mélyebb rétegeiben az Egyenlítő felé, míg a felszínen a trópusok melegebb vize áramlik a magasabb szélességek felé.

Több számítógépes modell készült már annak szemléltetésére, hogy ennek milyen éghajlati és környezeti következményei lehetnek (pl. Európa nyugati partvidékének éghajlata jóval hidegebbé válhat.) Ugyanakkor más kutatók nem elégednek meg a számítógépes modellek és matematikai számítások jóslataival. Ők a gyakorlatban szeretnék látni, hogyan reagál az óceáni körforgás a globális felmelegedésre. A válasz a földtörténeti múltban rejtőzik, hiszen bolygónkon hasonló változás már többször bekövetkezett.

Flavia Nunes és Richard Norris oceanográfusok (Kalifornia Egyetem, San Diego) az 55 millió évvel ezelőtti időszakot vizsgálták (Palaeocene/Eocene Thermal Maximum, PETM), amikor az óceánok hőmérséklete 7-8 fokkal magasabb volt a jelenleginél. Eredményeikről a Nature-ben számoltak be.

Vizsgálatuk tárgyát azok az apró mélytengeri fosszíliák, az ún. foraminiferák megkövesedett vázai képezték, amelyek összetételéből következtetni lehet a korabeli óceánokban és a légkörben lejátszó folyamatokra. Megvizsgálva a szénizotópok arányának változását arra a következtetésre jutottak, hogy a nagy óceáni szállítószalag a PETM időszaka alatt megfordult. Így az Atlanti-óceán északi medencéjének mélyén a szállított víztömeg délről észak felé mozgott. Hasonló jelenségre lehet következtetni a Föld többi óceánjában is.

Még inkább meglepte a kutatókat az, hogy számításaik szerint ez a fordulat pár ezer év alatt játszódott le, ami földtörténeti értelemben nagyon rövid időnek számít. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy közel 100 000 évre volt szükség ahhoz, hogy a tengeráramlások újra visszatérjenek eredeti irányukba.

A több millió évvel ezelőtti globális felmelegedés tehát a tengereket mozgásba hozhatta. A tengeráramlások megváltoztatták irányukat, és ez lehetséges, hogy ez újra megtörténik.

Ladányi László