Öveges József, a tudomány varázslója

2005. november 10-én volt 110 éve, hogy a Zala megyei Pákán megszületett a hazai tudományos ismeretterjesztés kivételes zsenije, Öveges József professzor. A Tanár úr, aki pályáját piarista fizikaoktatóként kezdte, elsősorban fizikát népszerűsítő televíziós és rádiós műsoraival lopta be magát az emberek szívébe és emlékezetébe.

Öveges Józsefről már fiatalon hamar kiderült, hogy a természettudományok érdeklik, így a győri bencés gimnáziumba került, majd a piaristák növendéke lett és a rend kecskeméti gimnáziumában érettségizett. Következett a Pázmány Péter Tudományegyetem (a mai ELTE), ahol 1919-ben szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát. Tanítani kezdett: szegedi, váci és tatai gimnáziumok pulpitusán gyakorolta hivatását, leghosszabb ideig a mai Eötvös József Gimnáziumban dolgozott Tatán. Pedagógiai módszerét igyekezett egyre tökéletesebbre csiszolni.

Korán kikristályosodott célja, amely idővel egyfajta misszióvá nemesült: a lehető legtöbb gyerekkel megismertetni, megszerettetni legkedvesebb tudományát, a sokak számára túl absztraktnak tűnő fizikát. Öveges úgy gondolta, hogy a fizikát bárkivel meg lehet szerettetni, csak úgy kell tálalni, hogy az fogyasztható legyen. Ez az oka, hogy korán ismeretterjesztő könyvek és tankönyvek írásába fogott, melyek sikere nem maradt el - köszönhetően mindenekelőtt a közérthető, hétköznapi nyelvezetnek. A könyvek sikereinek és az általa kialakított új fizikaoktatási stílusnak köszönhetően egyre többen ismerték meg a nevét. Így kerülhetett fel Budapestre, ahol 1945 után egy ideig a Közgazdaságtudományi Egyetemen oktatott, majd a Budapesti Pedagógiai Főiskolán lett a fizikai tanszék vezető tanára.

1946 volt az az év, amikor első rádióelőadását mikrofonba mondta. Összesen 250 adást készített a Magyar Rádió számára, így nem csoda, hogy 1958-ban őt kérték fel a nem sokkal korábban induló Magyar Televízió első ismeretterjesztő műsora, a "100 kérdés - 100 felelet" főszerkesztésére, mely hatalmas sikert aratott. Öveges professzor eleinte vonakodva közelített a rádiós és televíziós szerepléshez, de hamar rájött, hogy "missziója" szempontjából kivételes lehetőséget biztosítanak az új médiumok. Az új típusú feladatok miatt 1955-től visszavonult a napi oktatástól, és kizárólag a tudományos ismeretterjesztésnek szentelte idejét.

A cikk folytatása a Mindentudás Egyeteme oldalán.