Lemaire száz- és kétszáz jegyű számokból képes gyököt vonni, természetesen fejben. Egyszer egy százjegyű számból 3,6 másodperc alatt vont 13. gyököt. Ilyen rövid idő alatt természetesen nem lehet gyököt vonni: Lemaire egyszerűen "látja" a megoldást. A német Gert Mittring hasonló feladatott 11,8 másodperc alatt oldott meg. Azóta életveszélyes fenyegetésekig fajuló élethalálharc folyik a két rivális között, akik - egyébként - soha sem találkoztak még.
Mittring és Lemaire ahhoz a mintegy százötven főnyi kis csoporthoz tartozik, akik nyilvános fellépéseikből tartják fenn magukat. Az első a holland Wim Klein volt, akit a hatvanas-hetvenes években a CERN-be is meghívtak, hogy ellenőrizze a számítógépek működésének helyességét. Ma már persze a fejszámolók nem képesek lépést tartani a komputerekkel.
Sok fejszámoló művészről elmondható, hogy az iskolában nem különösebben jó, de nagyon intelligens. Gert Mittring érettségi átlaga 3,7-es, de IQ-ja 145 feletti. Informatikai végzettsége van, azonfelül pedagógiai és pszichológiai doktorátusa.
A számolóművészek gondolkodását a számok uralják. Lemaire a számokhoz érzelmeket és képeket kapcsol. Mittring számára számolás közben megszűnik a külvilág: boldogító lelkiállapotba kerül és minden pszichikai energiája a pillanatra összpontosul. Ebben a mentális állapotban minden szinte magától megy: a háromjegyű számok négyzeteit Mittringnek nem kell kiszámítania, egyszerűen "ott vannak". Az ilyen emberek nem számolnak, hanem valami számol bennük.
Gert Mittring | Alexis Lemaire |
Különösen imponáló fejben 117. gyököt vonni. A feladat nehézsége azonban nem csupán a kitevő nagyságától függ, sokkal fontosabb, hogy hány számjegyű a megoldás. Már Wim Klein megállapította, hogy különösen nehéz a harmincjegyű számokból való köbgyökvonás. A megoldás ugyanis mindig tízjegyű és mintegy 5 milliárd van belőlük. Ezzel szemben egyszerű 73. gyököt vonni százjegyű számokból, mert ezeknél csak kétjegyű megoldás létezik.
A számolóképesség standardja a nyolcvanas évek óta a Guinness szerint egy százjegyű szám 13-dik gyökének meghatározása, legalábbis így volt ez idáig. Ami azonban korábban elég volt a világbajnoksághoz, az Lemaire szerint manapság kezdőknek való feladatnak minősül. A százjegyű számból való 13. gyök vonásának világrekordja az 1981-es 88 másodpercről (Wim Klein) 2004-re, 3,625 másodpercre (Alexis Lemaire) csökkent. Ezt már aligha lehet túlszárnyalni. A feladat lényege a következő: a százjegyű számoknak 8 millió 13-dik gyöke van és mindegyik gyök nyolcjegyű.
A Guinness világrekordját maga Lemaire sem ismeri el. Ő azt az új szabályozást támogatja, amelyet a thüringiai Annaberg székhelyű Saxonia rekorderklub hirdetett meg. Ennek a klubnak csak az lehet tagja, aki valamilyen eredeti világrekordot tud felmutatni. Például egyik kezében legyezőszerűen szétnyitva úgy tudja a legtöbb kártyalapot tartani, hogy színük és értékük felismerhető legyen (326) vagy hátrafelé tud kerékpározni, miközben hegedül (60 kilométer). És persze jól tud gyököt vonni!
Az új szabályozás szerint a klub nem ismeri el világrekordnak egyetlen tízjegyű számból való 13. gyök vonását. Ehelyett csak az lehet világrekorder, aki kilenc-tízjegyű számból álló "csomagot" hibátlanul megold. Ez idáig még senkinek sem sikerült, Mittringet és Lemaire-t is beleértve. Viták és ellenségeskedés forrása, hogy a "csomagban" levő számok kitől származnak.
Időközben Lemaire új frontot nyitott! Még mindig 13. gyök vonásáról van szó, de egy kétszáz jegyű számból. Ennek megoldása szerinte "Isten trónjának" egy része lenne. Ennél a számnál 400 000 milliárd, egyenként tizenhat jegyű megoldás lehetséges.
Az első lépést 2005 áprilisában tette meg Lemaire. A Science et Avenir című francia folyóirat szervezésében - a sajtó és a televízió részvételével - megoldotta "a világ legnehezebb" fejszámolási feladatát: 513 másodperc alatt vont 13. gyököt egy kétszáz jegyű számból. 2005 júniusában ezt még felülmúlta, amikor 267 másodperc alatt megoldott egy hasonló feladatot.