Százhatvan millió éven át a dinoszauruszok uralták a Földet, mígnem körülbelül 65 millió éve váratlanul kihaltak - ma sem tudjuk pontosan, miért. A Tudományos Játszóház korábbi kiállítótermében, a Váci út 19-ben április 7-től november végéig 28 különféle dinoszaurusz-modell csodálható meg, látványos ismertetéssel.
2000-ben hosszas kutatások eredményeként a Bakonyban felszínre kerültek az első magyarországi dinoszaurusz-leletek, amelyeket most először mutatnak be a nagyközönségnek. (Első magyarországi dinoszaurusz-leletekről olyan értelemben beszélhetünk a Bakonyban, hogy ezek voltak az első igazi csontok, amelyek előkerultek, de már korabban is ismertek voltak lábnyomok a Mecsekből, Komlosaurus néven.)
4x2,5 méteres homokágyban látható a Hungarosaurus tormai csontváza, úgy, ahogy a fosszilizálódott csontok eredeti helyzetükben megőrződtek. A Hungarosaurusok közel 4 méteres páncélos dinoszauruszok voltak, és a mai Bakony-hegységet járták 85 millió évvel ezelőtt.
A kiállítás másik látványossága a repülő hüllők vagy pteroszauruszok egyetlen hazai képviselője, a Hungarosaurus lelőhelyén előkerült Bakonydraco galaczi - a faj egy egyedének fogatlan alsó állkapcsa és négy nyaki csigolyája látható a kiállításon. Az állat szárnyfesztávolsága a maradványok rekonstruálása alapján elérhette a 3-3,5 métert, ami közepes méretnek számít a repülő őshüllők között. Ahogy az összes pteroszauruszra, a Bakonydracóra is jellemző, hogy csontjai rendkívül vékony falúak voltak. Fogatlan állkapcsa arra utal, hogy halakkal, vízparton élő ízeltlábúakkal, puhatestűekkel táplálkozhatott. A Bakonydraco legközelebbi rokonai Üzbegisztánból, Spanyolországból, illetve Marokkóból ismertek. Ők voltak a Azhdarchidák, a "hosszú nyakú" pteroszauruszok.