Mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, a darabjaira hulló 73P/Schwassmann-Wachmann 3 üstököst egyre több teleszkóp fürkészi. Természetesen a Hubble-űrtávcső (HST) sem maradt ki a megfigyelésekből. A Nap felé haladó kométa darabjai körülbelül május 12-én haladnak el legközelebb a Földhöz, de még ekkor is mintegy 30-szor messzebb lesznek, mint a Hold (megfigyelésükhöz legalább komolyabb amatőrtávcső szükséges). Ezt követően június 6-a környékén érik el napközelpontjukat. Nagy kérdés, hogy a csillagunkhoz közeli helyzetben az őket érő erős besugárzás révén vajon intenzívebbé válik-e a darabolódás, illetve egyáltalán hány töredék éli túl ezt a kritikus pontot.
Jelenleg közel három tucat nagyobb fragmentum mozog az üstökös pályáján - és feltehetően ennél sokkal több kisebb, de a Földről láthatatlan töredék van még a térségben. A HST mellékelt képein jól látható, amint az egyes darabok az idő előrehaladtával további, még kisebb fragmentumokra esnek szét. A szétesés folyamatát egyelőre kevéssé ismerjük, nem tudni, pontosan mekkora szerepet játszik benne a mag anyagának porozitása, a véletlenszerűen kialakuló nagyobb aktív területek, az üstökösmag gyors forgása és esetleges inhomogén belső szerkezete.
Utóbbi különösen érdekes, elképzelhető ugyanis, hogy egy üstökösmag nem úgy darabolódik, mint pl. egy homogén mészkő- vagy homokkőtömb, sokkal inkább úgy, mint egy ún. konglomerátum vagy breccsa, amelyben a keményebb kavicsok között lazább kötőanyag van. Lehetséges, hogy egy üstökösmag azokká az ősi építőelemekké esik szét, amelyekből élete elején összetapadt. Hasonló, apró építőelemekből (bolygócsírákból) jött létre a Nap többi kísérője, így a Föld is, de a Földhöz hasonló nagyobb testek belseje megolvadt és anyaguk részben homogenizálódott.
A magok felszínének szublimálása, az onnan kiáramló gáz és por ellenhatása révén kismértékben megváltoztatja az adott töredék mozgását. Annál erősebb ez a változás, minél kisebb tömegre hat egy adott sebességgel kiáramló anyagmennyiség. A kisebb fragmentumoknak a felülete is kisebb, térfogatuk - és így tömegük - azonban arányaiban még kisebb. A jelenség eredőjeként a kisebb töredékek társaiktól egyre jobban eltávolodnak.
A HST 2,3 óra expozíciós idejű felvételei az ACS és WFC detektorokkal az üstökösről. A képeken a B jelű töredék és a róla levált kisebb darabok láthatók 2006. április 18-19-20-án. Az egyes felvételek kb. 10 ívmásodperc széles égterületet ábrázolnak, amely az üstökös 32 millió km-es távolságában közel 3000 km-nek felel meg. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA, ESA, H. Weaver (JHU/APL), M. Mutchler and Z. Levay (STScI))
Nemzetközi Üstökös Konferencia
Május 6-7-én Nemzetközi Üstökös Konferencia lesz Körmenden, a polgármesteri hivatal nagytermében, a Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány szervezésében. A rendezvény alatt éjszaka (derült idő esetén) a 73P/Schwassmann-Wachmann 3 üstököst is meg lehet figyelni a Hegyháti Csillagvizsgáló új távcsövével.
Program
2006. május 6. (szombat)
09:50 Megnyitó
10:00 Előadások:
14:00 Ebéd, majd további előadások
18:00 Hegyhátsáli programok:
19:00 Vacsora
Éjszaka: megfigyelések a csillagvizsgálóban
2006. május 7. (vasárnap)
09:00 Autóbuszos látogatás, a környék csillagászati nevezetességeinek felkeresése:
Jelentkezés és további információk a Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány címén. A konferencia élő internetes közvetítéssel is követhető az MCSE honlapján, a Fiksz Rádió segítségével. A rendezvényt a Nemzeti Civil Alapprogram, valamint Miniszterelnöki Hivatal támogatja, a Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány munkáját pedig ezek mellett a Szlovén-Magyar Csillagászati Együttmuködés a PHARE CBC Szlovén-Magyar Közös Kisprojekt Alap révén segíti.
Kereszturi Ákos