Újra űrrepülőgép a világűrben

Újabb hosszú kényszerszünet és számos fejlesztés után ismét űrrepülőgép indult a Nemzetközi Űrállomáshoz. A Discovery kétszeri halasztás után hazai idő szerint kedden este 20:38-kor emelkedett a magasba. Ez az első olyan küldetés, amelynek keretében a gép a fő üzemanyagtartályról korábban levált és katasztrófát okozott habszivacs-elemek nélkül repül.

A Discovery 2006. július 4-én (kedden), magyar idő szerint 20:38-kor sikeresen startolt. Az indulás után 2 perc 8 másodperccel vált le a két szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta, és az űrrepülőgép kizárólag saját hajtóművével emelkedett tovább. Az fő hajtóanyagtartályból az üzemanyag 8 perc 53 másodperckor fogyott el, amely ekkor szintén levált a rendszerről. Végül a startot követően 14 perccel érkezett meg a jelzés, hogy a Discovery elérte tervezett pályáját.

A NASA jelentése szerint a fő hajtóanyagtartály új szigetelési konstrukciója "igen jól vizsgázott". Bár a start során látható volt néhány kisebb leváló habdarab, a szakértők szerint ezek nem jelentettek veszélyt.

Start halasztások után

A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA szombaton 24 órával, majd vasárnap további két nappal elhalasztotta a Discovery indítását. A múlt hét közepén készült időjárás-előrejelzés alapján nem voltak optimisták a szakemberek: közel 60% esélyt adtak a floridai viharokra, amelyek nyáron egyébként is gyakoriak a térségben. Mint a start előtt kiderült, az előrejelzés sajnos bejött, és az indítást kétszer is el kellett halasztani.

Az indulásról mindig a pillanatnyi állapot és a következő órákra vonatkozó előrejelzések szerint döntenek. Volt már példa rá, hogy az előrejelzés alapján 90%-os valószínűségű rossz időjárás ellenére tökéletes körülmények közt startolt az űrrepülőgép. A hivatalos állásfoglalás alapján az űrrepülőgépet akkor indítják, ha 1500 m alatt teljesen tiszta a légkör, 15 csomónál gyengébb a szél, és 37 km-es körzeten belül nincsen vihar.

A vasárnap elhalasztott start után a fő hajtóanyagtartály külső felületét megvizsgálva a szakemberek észrevették, hogy egy kb. 40 cm-es, mindössze néhány grammos hőszigetelődarab levált a tartály faláról. A további vizsgálat kiderítette, hogy nincs veszély, a levált rész sem a tartály aerodinamikai viselkedését nem befolyásolja, sem erős jégképződés nem várható a helyén. Emellett a NASA szerint az is egyértelművé vált, hogy ha a darab start közben törik le, nem okozott volna problémát.

A start során most is leváltak kisebb szigetelésdarabok a fő hajtóanyagtartályról, de nem okoztak veszélyt. A szakértők részletesen elemzik a start során készült felvételeket (fotó: NASA)

A start során egy kamera egy kis törmelékdarabot kapott lencsevégre (nyíllal jelölve). Lehetséges, hogy ez magáról az űrrepülőgépről szakadt le, és a hővédő pajzs réskitöltő anyagának egy darabja. A NASA honlapján olvasható információ szerint azonban ez sem jelenthet veszélyt a küldetésre (fotó: NASA)

Jelentős változtatás a fő hajtóanyagtartályon

Az elmúlt években az űrrepülőgép-rendszerrel kapcsolatban jelentkezett problémák miatt a Discovery ezúttal is több új fejlesztéssel repül. Ezek közé tartoznak a módosított réskitöltő elemek, amelyek a külső hővédő csempék közötti hézagot hivatottak megszüntetni. Emellett az orr-részen is történtek szerkezeti erősítések, továbbá a leszállás végső fázisában szerephez jutó új kerekek is ellenállóbbak, nagyobb teherbírásúak lettek.

A legfontosabb változtatás, hogy ez az első olyan küldetés, amely a fő üzemanyagtartályról korábban levált és katasztrófát okozott légelterelő habszivacs-elemek nélkül repül. A tesztek alapján az eltávolítás nem jelent veszélyt, ugyanakkor néhány kisebb, fennmaradt szigetelőelem alakját enyhén módosították. Az úgynevezett PAL-szigetelőelemek eltávolítása az eddigi legnagyobb változtatás a fő hajtóanyagtartály aerodinamikai jellegén, amióta a rendszer üzemel. További kisebb módosítás, hogy ezt a startot még több kamera figyeli, mint korábban.

A legénység balról jobbra: Lisa Nowak, Michael Fossum, Mark Kelly (pilóta), Steve Lindsey (parancsnok), Stephanie Wilson, Thomas Reiter és Piers Sellers (NASA)

A 12 naposra tervezett STS 121 jelzésű küldetés feladata a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) való csatlakozás, majd az első űrhajón kívüli munkán a robotkar tesztelése, a másodikon pedig különféle javítások elvégzése az űrállomáson. A két, közel 6,5 órásra tervezett űrsétát egy harmadik is követheti egy plusz napon, ha az elektromos energia erre lehetőséget ad. Thomas Reiter űrhajós az ISS-en marad, így ismét három fősre emelkedik az űrállomáson tartózkodó legénység létszáma.

A Discovery több mint 12 tonnányi felszerelést, élelmiszert és ivóvizet szállít az ISS-re, amelynek jó része a Leonardo nevű többfunkciós logisztikai modulban utazik az űrrepülőgép rakterében. A modult az Olasz Űrkutatási Hivatal készítette, először 2001-ben repült, ez lesz negyedik útja az űrbe.

Kereszturi Ákos