Bár a Discovery startja biztonságos volt, ezúttal is levált két szigetelődarab a fő hajtóanyagtartályról. A kamerák megfigyelései alapján az egyik 19, a másik 290 másodperccel a start után repült el, és mindkettő veszélytelennek bizonyult. Az emelkedés alatt a szárnyak belépőélein elhelyezett szenzorok hat olyan eseményt rögzítettek, amelyeket feltehetőleg kisebb tárgyak becsapódása váltott ki.
Ennek ellenére az STS-121 jelű küldetés a NASA szerint máris mérföldkő a Columbia katasztrófája óta. Legfontosabb sikere a fő üzemanyagtartályon végrehajtott fejlesztés, amely érezhetően csökkentette a start során leváló, potenciálisan veszélyes szigetelésdarabok számát - igaz, a végső szót a további repülések mondják majd ki e tekintetben. Az eredeti programhoz képest egy nappal meghosszabbított repülésen az első űrhajón kívüli munkát ("űrsétát") két hete vasárnap, a másodikat múlt hétfőn, a harmadikat pedig szerdán hajtották végre. Ezek során egyrészt ellenőrizték a Discovery külső burkolatát, másrészt új hővédőcsempe-javítási technológiát próbáltak ki. Emellett a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) is végeztek néhány karbantartó munkát.
Alapos átvizsgálás
A program fontos része volt a Discovery átvizsgálása az űrben, hogy megállapíthassák, biztonságos-e a visszatérés. Erre egy manipulátorkaron elhelyezett kamerát, az űrsétákat és az ISS-ről készített fotókat használták. Két kisebb potenciális sérülési hely mutatkozott a jobb szárny belépőélén, valamint három kiálló réskitöltő elem a gép hasán. Mivel az űrrepülőgép visszatérésekor az orrkúp forrósodik fel legjobban, természetesen ezt is szemügyre vették. Az itt mutatkozó világos foltokról kiderült, hogy néhány madártól származnak, amelyek a Discoveryt megtisztelve Föld körüli pályára juttatták ürüléküket.
A földi irányítók szombatra végeztek az űrrepülőgépről készült felvételek átvizsgálásával, és megállapították, hogy sem a szárnyak belépőélein, sem az orrkúpon nem történt olyan sérülés, amely veszélyeztetheti a visszatérést.
Javítás és szerelés
Az űrséták során a Discovery felületének ellenőrzése mellett az ISS külső burkolatán végeztek néhány javítást. Ezután a Leonardo teherszállító modulból az új felszerelést az űrállomásba rakodták, hazafelé pedig néhány feleslegessé vált holmit hoztak vissza az ISS-ről.
Bár a programban a harmadik és kezdetben bizonytalan űrséta volt a legkevésbé fontos, ez további munkát ad majd a szakembereknek - földi laboratóriumokban tesztelik ugyanis az ekkor szimulált javításokat. Az űrséta keretében a raktérbe előre odakészített 12 hővédő csempén végeztek próbajavítást, amelyeket mesterséges repedésekkel, sérülésekkel láttak el még a Földön. A módszert öt csempén sikerült kipróbálni, és ha a ragasztások a földi teszteket is kiállják, bebizonyosodik, hogy az asztronauták a Föld körüli pályán is ki tudják javítani a felszálláskor keletkezett kisebb sérüléseket. Ez főleg a szárnyak belépőéleinél és az orrkúpon lehet fontos, különösen akkor, amikor nincs a "menedékként" szolgáló Nemzetközi Űrállomás a közelben.
A javításkor a hőmérséklet az egyik kritikus paraméter, a mintákon ezért árnyékos helyen kellett dolgozni. A speciálisan erre a célra gyártott, fekete, NOAX névre keresztelt polimer ragasztót kis lapáttal vitték fel a felületre, rétegről rétegre haladva, hogy minél kevesebb buborék képződjön az anyagban felszabaduló gáztól. A munka egyetlen szépséghibája, hogy az egyik lapát véletlenül elszállt az űrben - amely így az űrszemét népes táborát gyarapítja. Az utolsó űrsétán nem csak a javítást, de egy új infravörös kamerát is teszteltek, amely a sérülések észrevételében segít.
Piers J. Sellers integet a második űrséta alatt (NASA)
Bár a küldetés vége felé két kisebb technikai probléma még jelentkezett a hidraulikus rendszerrel és az egyik fűtő termosztátjával kapcsolatban, egészében véve a Discovery kitűnő állapotban van a visszatérés előtt. Thomas Reiter az űrállomás fedélzetén marad, így az STS-121-es küldetés legénységéből hatan térnek vissza a Földre.
Az elmúlt hetekben három újabb asztronauta kezdte meg a felkészülést a repülésre, amelynek keretében szeptemberben egy Szojuz-űrhajóval jutnak fel az űrállomásra. Köztük van Daisuke Enomoto japán üzletember is, a tervek alapján a negyedik űrturista, akinek közel 20 millió dollárjába kerül majd az út.