A magyar gazdaság nyitottsága és függése

Mivel hazánknak nyitott gazdasága van, a gazdaságpolitika játékterét mindenekelőtt a rá ható külső hatások összessége határozza meg. 

Először is vázoljuk fel, milyen nemzetközi hatások érik a magyar gazdaságot. Közismert tény, hogy a világgazdaság különféle természetű és erősségű kapcsolatok bonyolult és érzékeny rendszere. Ha egy állam szoros kapcsolatban van egy másikkal, például importjának 60 százalékát ebbe az országba szállítja, akkor óhatatlanul is fennáll a veszélye, hogy a két gazdaság "együtt kezdjen lélegezni", tehát ha az egyik gazdaság hanyatlani kezd, magával rántja a másikat is. A globalizáció korának modern államaira leginkább mégsem az jellemző, hogy egy országtól függnek, sokkal inkább egy-egy gazdasági tér határozza meg fejlődésüket.

Leszámítva azt, hogy a világgazdaság egésze függ a legerősebb gazdaságtól, az Egyesült Államoktól, az államok általában egy-egy globális horderejű gazdasági centrum vonzásában élnek. Ilyen centrum jelenleg három van a világon: Észak-Amerika, Nyugat-Európa és az egyre erősödő Kelet-Ázsia. Hogy egy ország melyik gazdasági központhoz kötődik, általában - logikusan - nagyban függ attól, hogy földrajzilag melyik központ van a legközelebb (ettől eltér a legtöbb afrikai ország, de ide sorolhatóak az olajtermelő országok is - ennek okait most nem részletezzük). Ezek a gazdasági erőteret alkotó centrumok egy ország gazdaságára jótékony hatással lehetnek, felfelé húzhatják azt (forrásátömlesztő vagy forrástöbblet keletkezését indukáló, egyensúlyjavító, innovációgerjesztő hatások), de lehet az is, hogy lefelé "gyömöszölik" (forráskiszívó, termelékenységrontó, információs és ellátási elszigetelő hatás). (Kozma Ferenc)

Magyarország főleg az EU-hoz kötődik

Magyarország gazdasági kapcsolatait elsősorban a földrajzi közelség határozza meg. Míg a rendszerváltás előtt, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának (KGST) tagjaként az ország számára a Kelet-Európai államok voltak a legfontosabb gazdasági partnerek, addig ma már főleg az Európai Unió tagországaival vagyunk kapcsolatban. Ezekbe az országokba irányul a magyar export közel 80 százaléka (a velük folytatott kereskedelemben egyébként jelentős a magyar kivitel többlete). Legnagyobb külkereskedelmi partnerünknek számít Németország, Ausztria, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia (valamint ide sorolható a nem EU-tag Svájc is). Ezekben a külkereskedelmi kapcsolatokban a közeljövőben valószínűleg nem tapasztalható nagyobb változás, hiszen Magyarország 2004-ben az EU teljes jogú tagja lett (most tekintsünk el a teljes jogú tagság ránk nem vonatkozó szabad mobilitásáról).

A cikk folytatása a Mindentudás Egyeteme oldalán.