A Mars Reconnaisance Orbiter (MRO) a legújabb keringőegység (orbiter) a vörös bolygó körül, amelynek kamerái minden korábbinál részletesebben fogják feltérképezni a felszínt, áthidalva az eddig orbiterek és a felszínen dolgozó marsjárók (roverek) képei között lévő felbontásbeli szakadékot. Ez azt jelenti, hogy míg az eddigi keringőegységek maximum 1-2 méteres részleteket tudtak megmutatni, addig az MRO HiRISE nevű műszere mintegy 30 centiméteres felbontásra képes. Ezzel új fejezet kezdődik a bolygó felszínének megismerésében, mert az eddigi képek alapján izgalmasnak látszó területeket most alaposabban lehet tanulmányozni.
A NASA szeptember 29-én hozta nyilvánosságra az MRO első, alacsony pályáról készített felvételét. A fotó 280 km-es magasságból készült (ez lényegesen kisebb távolság, mint a kamera működésének tesztelése céljából, 2006. március 10-én 2500 km magasságból korábban rögzített felvétel).
Az új felvétel a Valles Marineris nevű gigantikus kanyonrendszer egyik ága, az Ius Chasma részletét mutatja (d.sz. 7,8, k.h. 279,5). A fotó felbontása 29,7 cm, azaz akár egy asztalt is észrevehetnének rajta.
A területen idős réteges üledékek láthatók, amelyek rétegfejei az erózió révén több helyen a felszínre kerültek. Emellett töréses, illetve gyűrődéses szerkezetek is mutatkoznak, amelyek részben hatalmas csuszamlásokkal keletkezhettek (például egy látványos gyűrt képződmény van balra fent, egy kipreparálódott réteg gerincének formájában). Jobbra lent néhány hosszanti dűnevonulat mutatkozik, és mindezek mellett sok apró becsapódásos kráter látszik még a képen (Forrás: NASA/JPL/UA). A kép nagyobb változata
A szonda 2006 áprilisa és augusztus 30-a között légköri fékezéssel csökkentette pályájának elnyúltságát, miközben 426 alkalommal merült bele a bolygó ritka felsőlégkörébe. Az aerobreakingnek nevezett fékezési folyamat révén annyi mozgási energiát veszített az űreszköz, amennyit csak közel 600 kg-nyi üzemanyag elégetésével tudott volna. Szeptember 11-én hat hajtóművének 12,5 perces működtetésével pontosították az útvonalát; a végső poláris pályáján közel 255 km-re fog haladni a felszín felett.
Az MRO több adatot szolgáltat majd, mint az összes eddigi Mars-szonda együttvéve. Fő feladata az egykori víznyomok vizsgálata és a következő roverek potenciális leszállóhelyeinek tanulmányozása lesz. Az első célpontok között szerepel majd a következő amerikai leszállóegység, a Phoenix célterületének vizsgálata.
Az MRO szeptember 16-án nyitotta ki SNARAD nevű radarberendezésének két 5 méteres antennáját. Az olasz készítésű berendezés első tesztjei során sikeresen rögzítette a bolygóról visszaverődő radarhullámokat. A műszer körülbelül egy kilométeres mélységig "lát" majd a felszín alá. Mérései során a mélységi jég és esetleges folyékony víz helyzetét, állapotát akarják tanulmányozni, emellett az eltemetett üledékekről is adhat új ismereteket.
Időközben a bolygó felszínén is történnek fontos események: az Opportunity rover elérte a Victoria-krátert, amelynek irányába az elmúlt 21 hónapban haladt. Ettől a becsapódásnyomtól sokkal többet varnak a szakemberek, mint a korábban vizsgáltaktól. A Victoria-kráter mélysége ugyanis lényegesen nagyobb, így a benne kibukkanó üledékes rétegek az eddigieknél mélyebb visszapillantást tesznek lehetővé a bolygó múltjába.
A Victoria-kráter (Forrás: NASA/JPL/UA). A kép nagyobb változata
A NASA a 2004 eleje óta üzemelő roverek programját egyszer már meghosszabbította, és most ismét kaptak egy évnyi "haladékot". Az Opportunity jelenleg tökéletes állapotban van, és készen áll a Victoria-kráternél végzendő munkára. Társa, a Spirit szinten jól tartja magát - bár egyik kereke továbbra is "lebénult" állapotban van, működésén sokat segített egy nemrég felsugárzott új szoftver.