Ütköző galaxispáros új csillaghalmazokkal - a hét asztrofotója

Minden korábbinál részletesebb felvételt készítettek a hozzánk legközelebbi ütköző galaxispárosról.

A Hubble-űrtávcső ACS detektorával a Corvus (Holló) csillagképben 62 millió fényévre lévő NGC 4038 és 4039 galaxisokat, népszerűbb nevükön az Antenna-galaxispárost örökítették meg. A két ütköző csillagvárosból álló rendszer e fura elnevezését a kölcsönhatás keretében, a két galaxis egymásra kifejtett árapályhatásától kirepülő két nyúlványról kapta. Az összesen 4,9 órás expozíciós időt felölelő képet a 2004. július 21-i és a 2005 február 16-i felvételekből állították össze.

A felvétel nem csak az eddigi legjobb fotó erről a galaxispárosról, hanem a valaha készített legrészletesebb kép két ütköző, egymással erős kölcsönhatásba lépett csillagvárosról. A megfigyelés célpontja nem véletlenül lett az Antenna-rendszer, ez a páros ugyanis a hozzánk legközelebbi és egyben a legfiatalabb ilyen erősen kölcsönható galaxispáros.

Napjainkra kiderült, hogy a galaxisok közötti aktív kölcsönhatások kulcsszerepet játszanak a csillagvárosok fejlődésében - az ekkor lezajló folyamatok tanulmányozásához az Antenna nagy méretével és közeli helyzetével tökéletes célpont. A felvételen a két galaxis területén látható apró, csillagszerű objektumoknak közel fele a kölcsönhatás során született fiatal csillaghalmaz, amelyek egyenként legalább néhány tízezer égitestet tartalmaznak.

A legnagyobbak közülük a kékes halmazok, amelyek színét nagytömegű, forró csillagaik adják. Erős sugárzásuk miatt ionizált állapotú, és ezért rózsaszín árnyalatú hidrogénfelhők övezik őket. A modellek alapján a halmazoknak csak kb. 10%-a fog tízmillió évnél tovább létezni, mivel a többségük a gravitációs zavarok révén korábban szétoszlik, és a galaxisban egyenletesen eloszló csillagpopulációt gyarapítja. A legnagyobb szuper-csillaghalmazok közül is sok felbomlik a következő időszakban, s a "túlélők" végül gömbhalmazok formájában maradnak fent.

A kép centrumától jobbra lefelé és balra felfelé látható narancsos terület a galaxisok központi régiója, amelyek színe a sok idős, vöröses csillagtól származik. Látványosan rajzolódnak ki még a sötét és átlátszatlan, barnás sávok alkotta porban gazdag molekulafelhők is. A kirepülő nyúlványok mérete és a két galaxis feltételezett tömege alapján az objektumokban lévő láthatatlan tömeg 8-10-szerese lehet a látható mennyiségnek.

A HST felvétele az ütköző párosról. A közel 2 ívperc látszó méretű képen észak jobbra, kelet pedig felfelé van. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA, ESA, STScI)

A két spirális galaxis ütközése mintegy 500 millió évvel ezelőtt kezdődött, és ma is tart. A találkozó során több milliárd csillag keletkezett, hatalmas csillaghalmazokat alkotva. Elképzelhető, hogy hasonló jelenség zajlik majd le, amikor a feltételezések alapján -nagyságrendileg 6 milliárd év múlva - találkozik a Tejútrendszer és az Androméda-galaxis.

Kereszturi Ákos