Te is lehetsz űrkutató

Hamarosan itthon is lehet űrkutató-képzésre jelentkezni az ELTE-n.

A bolognai folyamat keretében, a hazai felsőoktatás átalakulásával megteremtődik a lehetőség bárki számára, hogy űrkutatóvá váljék. Az űrkutatóképzés műhelytitkairól dr. Székely Balázst, az ELTE Geofizikai Tanszék Űrkutató Csoportjának tudományos főmunkatársát kérdezte Tímár Gábor.

- Tényleg bárkiből lehet űrkutató?
- Ha röviden kell fogalmaznom, akkor az a válaszom, hogy igen, csak szorgalom és kitartás kell hozzá, ugyanis sokat kell tanulnia annak, aki űrkutató szeretne lenni.

- De ez eddig is így volt, nem?
- Ami a tanulás szükségességét illeti, persze. Ami változott, az az, hogy nemsokára bármelyik középiskolás számára világos lesz, hogyan választhatja ezt a pályát. Amikor én gimnazista voltam, érdekelt a Naprendszer kutatása, amikor csak lehetett, Marik Miklós és mások előadásaira jártam, de fogalmam sem volt arról, hogy hogyan lehetne belőlem a téma kutatója. Szerintem, ha valaki színész akar lenni - ami szintén nem mindennapi dolog, hiszen nagyon keményen meg kell dolgozni érte és csak kevesekből lesz színész -, mégis mindenki tudja, hogy mit kell tennie, hová kell jelentkeznie, ha ezt akarja elérni. Nos, nekünk, űrkutatóknak ez elég kacifántos volt idáig. A szakma hosszú ideje dolgozik azon, hogy ez ne legyen olyan körülményes, hiszen a szakember-utánpótlás minden szakterület számára fontos, most pedig különösen, hiszen lassan sikerül elérnünk a rég áhított célt, az integrálódást az európai űrkutatásba. Itt rengeteg a feladat, meg is van a helyünk, elfogadnak minket, pályázni is lehet. A bolognai folyamat sok nehézség mellett, előnyként megteremti annak a lehetőséget is, hogy ezen igényeknek megfelelő szakembereket képezzünk.

- Hogyan?
- A korábbi ötéves képzés a legtöbb szakterületen egy hároméves alapképzésre (B-szintű képzésre) és egy kétéves, úgynevezett mesterképzésre (vagy M-szintű képzésre) bomlik. Az alapképzések az idén országszerte beindultak, az erre épülő mesterképzések most alakulnak ki. A beszélgetést az teszi aktuálissá, hogy a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB), több más természettudományi kutatószak mellett, október végén fogadta el a már korábban ötéves képzésként létezett geofizikus mesterszak alapítási kérelmét. Ennek újdonsága, hogy a kutató geofizikus szakirány mellett az űrkutató-távérzékelő szakirányt is lehet indítani.

- Ez azt jelenti, hogy mostantól bármelyik magyarországi egyetem indíthat űrkutató szakot?
- Pontosítanék. Geofizikus szakon lehet ilyen szakirányt indítani. Minden egyetem indíthat ilyet, ahol megvannak a megfelelő feltételek. A mesterszakok indítására nagyon szigorú előírások vonatkoznak, melyek teljesülését szintén a MAB vizsgálja. Elsősorban személyi feltételei vannak, de infrastrukturális kívánalmaknak is meg kell felelni. A mesterképzések magas színvonalának biztosítása érdekében a jogszabályalkotó megfelelő számú, minősítéssel rendelkező vezető oktató, illetve kutató oktatásban való részvételét írja elő. A szakindításkor nagyon részletesen be kell mutatni az oktatógárdát, a rendelkezésre álló eszközöket, a tanterveket, a szakirányok programját.

Emellett ki kell térni a tehetséggondozás lehetőségeire (például tudományos diákköri munka) és a doktori folyamatra való felkészítésre. A szakindítási anyag általában több száz oldalas szokott lenni. Az anyag összeállítása nem kis munka. Nem véletlen, hogy a Magyar Űrkutatási Iroda immár második éve támogatja egy témapályázaton keresztül az akkreditációhoz szükséges anyagok elkészítését. A tavalyi évben lefolytattuk a szükséges szakmai vitákat, ebből kristályosodott ki szakirányként a képzési terv. Az idei év feladata a szak alapítása volt, ezen túl vagyunk. Most a szak indítása következik.

- Mondana néhány konkrétumot az indítandó szakról?
- A képzés négy féléves lesz. Alapvetően földtudományi, fizikus vagy környezettudományi alapdiplomásokat várunk, de épp az az újdonság, hogy más szakokról - különbözeti tárgyak sikeres elvégzése után - is lesz lehetőség továbbtanulni. Ez a lehetőség korábban sokaknak hiányzott, hiszen agrármérnökök, településfejlesztők, környezetmérnökök számára lett volna szükség elmélyült távérzékelési ismeretekre, de munka mellett senki nem gondolhatott arra, hogy egy ötéves képzést elvégezzen. Egy négy féléves képzésben való részvétel viszont akár a munkáltató érdeke is lehet, hiszen az így megszerzett, magas szintű ismereteket az illető szinte azonnal tudja majd a munkájában hasznosítani.

- Mit tanul egy űrkutató?
- Nagyon sokféle dolgot. Az egyes tárgyak modulokba vannak szervezve. Az első szemeszterben földfizikát, geoinformatikát, a távérzékelés alapjait és más alapozó tárgyak ismereteit sajátítják el. A továbbiakban fontos a felsőlégkör-fizika, a műholdas helymeghatározás, a bolygókutatás, a mesterséges holdak mozgása, a műholdas meteorológia, és van egy kis csillagászati modulunk is. A képzés második felében az űrtudományi modul dominál: űreszközök működése, műholdfelvételek feldolgozása, űrhírközlés témái mellett már a diplomamunka készítéséhez tartozó, szabadon választott tárgyak kerülnek sorra. Itt olyan izgalmas témákra lehet gondolni, mint a repülési és űrjog, az űrélettan, a rakétatechnika, a műholdas termésbecslés, az űrkutatás nemzetközi szervezetei. A szabadon választott tárgyak jó részét a hazai űrtevékenységben aktívan részt vevő kutatók tartják majd, így a hallgatók a lehető legközvetlenebb forrásból szerezhetnek ismereteket e témákban.

A diplomamunka témáinak egy jelentős része is valószínűleg a hazai kutatóhelyekhez fog kapcsolódni, azaz teljes mértékben "élesben" próbálhatja ki magát a végzős hallgató. Ez egyúttal segíti a későbbi elhelyezkedését is. De mint mondtam, számítunk arra is, hogy intézmények, szakhatóságok munkatársai a meglévő diplomájuk mellé szeretnék megszerezni ezt a mesterdiplomát. Számukra minden bizonnyal a saját intézményükhöz közvetlenül kapcsolódó témák is számításba jöhetnek. A végzés után pedig természetesen nyitva áll az út a doktori fokozat megszerzésére. A legtöbb felelős beosztáshoz egyre inkább szükséges lesz a doktori cím. Így a korábban, a legkülönfélébb szakokon végzettek számára is mód nyílik a szakterületen belüli fokozatszerzésre.

- Mikor indul a képzés?
- Erre csak terveink vannak. Az akkreditációs folyamat az eddigi - főleg alapszakokra épülő - tapasztalatok alapján legalább egy évig eltart. A többlépcsős folyamatnak belső, intézményi állomásai az egyetemi Bologna-bizottság, a kari tanácsok és az új felsőoktatási törvény által bevezetett szenátus. De az igazi kemény dió, mint említettem, a MAB értékelése. A több száz oldalas anyagot bírálóknak adják ki, akik javaslatokat tehetnek a módosításra, majd véleményüket a bizottság megtárgyalja és határozatot hoz, esetleg visszaadja átdolgozásra. Az elmondottakból becsülhető az időigény. Nagyon elégedett lennék, ha jövő tavasszal a MAB már tárgyalhatná a szakindítási anyagunkat.

ELTE Geofizikai Tanszék Űrkutató Csoport