Napjaink egyik vezető csillagászati kutatóhálózata, az ASTRON és az IBM közösen tervezik az eddigi legnagyobb rádióteleszkóp elkészítését. A két szervezet együttműködése nem újkeletű: korábban a Blue Gene R névre keresztelt szuperszámítógép elkészítésében is együtt dolgoztak már. Utóbbi az alacsony frekvenciájú rádióhullámokat vizsgáló, és a működését már megkezdett LOFAR rádióteleszkóp-rendszer adatait dolgozza fel, napjaink átlagos számítógépeinél lényegesebben gyorsabb ütemben. A hálózatban viszonylag egyszerű és olcsó rádiótávcsövek vesznek részt, és a beérkező hatalmas adatmennyiség feldolgozásához kell szükséges nagy számítástechnikai kapacitás.
Az IBM a még nagyobbnak tervezett új teleszkóprendszer hardveroldalának megvalósításából veszi ki a részét. Ők tervezik és készítik ugyanis az új hálózat antennái által vett jeleket feldolgozó mikrochipeket. A szilícium-germánium alapú, úgynevezett SiGe8HP technológiával készülő processzorok több mint 200 GHz-es frekvencián működnek majd. Igen jó a jel/zaj arányuk, kevés energiát igényelnek, és emellett költségkímélő eljárással készülnek. A prototípus létrehozását 2007-re tervezi az IBM.
A tervezett rádióteleszkóp-hálózat teljes átmérője 3000 kilométer lesz, és mintegy egymillió különálló antennából áll majd. Ezek együttes felülete az egy négyzetkilométert közelíti. Tekintélyt parancsoló méretére utal az SKA rövidítés is, amely a Square Kilometer Array, azaz a négyzetkilométeres hálózat szavak kezdőbetűiből áll össze.
A Hollandia területén lévő LOFAR rádióteleszkóp-rendszer vázlatos szerkezete teljes kiépítettségében, amely az új hálózat változatának tekinthető (ASTRON)
A rendszer felállításának egyik lehetséges kezdeti helyszíne Hollandia, közel a már ott található és hasonlóan sok elemből álló LOFAR-rendszerhez. A tervek szerint az SKA innen egészen a Párizstól délre lévő Nancy távolságáig nyúlik. Ausztrália és Dél-Afrika is szóba került, mint lehetséges helyszín. A hálózat iránt egyébként az internet terjedését támogató befektetők is érdeklődnek, a sok távcsövet összekötő vezetékek ugyanis az internet mindennapi használatába is bevonhatók.
A tervezett rendszer fő vizsgálati célpontjai a fiatal galaxisok és általában a korai Világegyetem egyéb objektumai lesznek. A rendszer által készített megfigyelések segítségével a láthatatlan tömeg jellemzőire is következtethetünk majd. Az eredmények segítségével talán mélyebben pillanthatunk be az Univerzum fejlődésébe.
Kereszturi Ákos