Bioenergia - Európa jövője?

Mennyi bioenergiát termelhet az Európai Unió a környezet további terhelése és károsítása nélkül?  Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentése alapján a bioenergia 2010-ben az összes energiaigény 12 százalékát, 2030-ban pedig már 15-16 százalékát jelentheti, a jelenlegi 4 százalékkal szemben.

A Mennyi bioenergiát termelhet Európa a környezet károsítása nélkül? című jelentés megjelenését az EU közlekedési, hírközlési és energia bizottságának luxemburgi tanácskozására időzítették, ahol a biomassza-akciótervről tárgyaltak december 11-12-én. Az EU elkötelezte magát amellett, hogy 2010-re az összes energiafelhasználás 12%-át bioenergia fogja kitenni.

A megújuló energia felhasználásának százalékos növekedése több komoly előnnyel is jár Európa számára. A jelentés szerint ezek közül az egyik legnyilvánvalóbb a világ olajkészletének kimerülése után is biztonságos energiaellátás. A másik a klímaváltozásért felelős üvegházhatású gázok (elsősorban a szén-dioxid) kibocsátásának csökkentése. A tanulmány ugyan nem mondja meg, pontosan mennyivel csökkenhet az üvegházhatású gázok kibocsátása a környezetbarát bioenergia-potenciál kiaknázásával, durva becslés szerint azonban ez 2030-ra legalább 400-600 millió tonna szén-dioxidtól kímélheti meg a környezetet.

A megújuló energiaforrásokon belül az egyik legígéretesebb a bioenergia. Ezt a biomasszából nyerik, közvetlen eltüzeléssel vagy biogáz előállításával. Biomasszának tekinthető minden olyan szerves anyag, amelyből áramot, hőt és üzemanyagot lehet nyerni: elsősorban a növényi és állati termékek, melléktermékek, továbbá a feldolgozóipar (pl. fa- és papíripar) melléktermékei. A megújuló energiaforrások kétharmadát az EU-ban jelenleg a bioenergia teszi ki.

Bioenergia-termelés környezetbarát módon

A jelentés elkészítésének fő célja annak megállapítása, mennyi bioenergia-termelés lehetséges technikailag úgy, hogy a környezetre ne gyakoroljon többletnyomást. A bioenergia részesedésének növelése ugyanis fokozott növénytermelést és fakitermelést jelent, ami negatív hatást gyakorolhat a biodiverzitásra (faji sokszínűségre), a talajra és a vizekre, továbbá növelheti a hulladék mennyiségét.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ezért számos, a környezeti hatások minimalizálására irányuló kritériumot alakított ki. Ezeknek megfelelően kiszámították, mekkora lehet az EU környezetbarát bioenergia-potenciálja 2010-ben, 2020-ban és 2030-ban.

A bioenergia-termelés már 1999 és 2003 közt is 46,8 Mtoe-ről (millió tonna olajegyenérték) 68,8 Mtoe-ra nőtt, viszont ennek csak egy része volt környezet-kompatibilis. A biomassza előállításának költségeivel (pl. növények elvetése, nevelése, learatása, feldolgozása; vagy a trágya begyűjtése, az erjesztett gázok elvezetése, megtisztítása) nem számoló jelentés szerint Európa 2010-re 190 Mtoe, 2030-ra 295 Mtoe bioenergiát termelhet környezetbarát módon, vagyis összhangban a biodiverzitás védelmét és a hulladékok csökkentését célzó EU-előírásokkal. Mint már említettük, az 2010-ben a tervezett összes energiaigény 12 százalékát, 2030-ban 15-16 százalékát jelenti, a jelenlegi 4 százalékkal szemben.

A nagy mennyiségű bioenergia-termelés és a környezetgazdálkodás tehát nem feltétlenül zárja ki egymást. Például az energiaültetvények és az energiaerdők egyszerre jelenthetnek magas bioenergia-hozamokat és alacsony környezeti terhelést. Az energiaültetvényeknél kis dugványokat taposnak a talajba, amelyek 4 év alatt nőnek meg; a folyamat egy adott területen ötször ismételhető. A növényeket felaprítva és elégetve áramot és hőt lehet termelni. Az energiaerdők esetében a faanyag egy részét az iparban használják fel, a többit pedig biomasszaként alkalmazzák.

Annak biztosítására, hogy a bioenergia-termelés során a természetvédelemmel közös előnyöket tovább keressék, környezeti szabályokat kell belefoglalni a helyi, nemzeti és európai szintű tervezési folyamatokba. Ezen irányban az első lépés a legújabb Európai Biomassza Akcióterv által javasolt Nemzeti Biomassza Akcióterv lehet.

Fő forrás: a biohulladék

Rövid távon a legnagyobb bioenergia-potenciál (kb. 100 Mtoe az EU egészére nézve) a hulladékszektorból ered. Biohulladék minden olyan növényi és állati eredetű szerves hulladék, amely biológiailag lebomlik vagy lebontható. A fő biohulladékok a szilárd mezőgazdasági maradékanyagok (pl. szalma), a folyékony trágya, a fafeldolgozás maradékanyagai (pl. forgács), a cellulóz- és papíripar szennyvíziszapja és szennylúgja.

Az EU-n belül Németország és Franciaország rendelkezik a legnagyobb hulladék-alapú bioenergia-kapacitással. Más nagy lakosságszámú vagy területű országok - pl. Egyesült Királyság, Olaszország, Lengyelország - szintén jelentős erőforrásokkal rendelkeznek. Svéd- és Finnország előnye a cellulóz- és papíriparból származik, ez azonban csökkenhet az ágazat háttérbe szorulása miatt.

A bioenergia-potenciálhoz való egyéni szintű hozzájárulás is elsősorban a biológiai úton lebomló, szerves hulladékok szelektív gyűjtése révén lehetséges. Ilyenek a konyhai hulladékok (pl. krumpli-, hagyma- vagy sárgarépahéj, lefőtt teafű, kávézacc stb.), továbbá a papír, karton és a kerti hulladékok (pl. lekaszált fű, lehullott levelek, letört ágak, nyesedék, venyige). Ezek szervezett gyűjtését meg kell szervezni.

A mezőgazdaság lehet a jövő

Hosszabb távon a mezőgazdasági terményekből nyert bioenergia jelenti a legnagyobb potenciált. Ennek okai a termelékenység növekedése és az agrárszektor feltételezett liberalizációja, mely utóbbi révén újabb területeken térnek át az élelmiszer- és takarmánytermelésről a bioenergia-gazdászatra. Továbbá a magasba szökő szén- és fosszilis energiahordozó-árak miatt megnövekedhet a bioüzemanyagok iránti kereslet. Az is feltehető, hogy 2030-ra a bioenergia-termények ára eléri vagy meghaladja az élelmiszer-terményekét, így egyes, ma exportra termelő területeken valószínűleg bioenergiatermény-termelésre állnak át.

A tanulmány ugyanakkor olyan értékbecslésekkel is él, amelyek korlátozzák a rendelkezésre álló potenciált: ilyen például az a feltételezés, hogy a bioenergia-termények előállítása nem mehet a hazai élelmiszertermények rovására. A szigorú környezetvédelmi előírások közül is több a rendelkezésre álló potenciál szűkítése irányában hat. Ezért a tanulmány végeredménye - mint már említettük, Európa 2010-re 190 Mtoe, 2030-ra 295 Mtoe bioenergiát termelhet környezetbarát módon - konzervatív becslésnek tekinthető.

Jakabffy Éva

Szómagyarázat

Biogáz: szerves anyagok baktériumok segítségével, oxigén nélkül (anaerob úton) való lebontása révén keletkező gáz, amely metánt (45-70 százalék), szén-dioxidot (30-55 százalék), kisebb mennyiségben nitrogént, hidrogént, kénhidrogént és más gázokat tartalmaz.