Le a szén-dioxiddal!

Még éveken át nincs esély megfelelő mennyiségű megújuló energia termelésére. Átmeneti megoldásként a hőerőművek által kibocsátott szén-dioxid raktározásával kísérleteznek.

A klímaváltozás megkezdődött: ez tény. Fő okozója az üvegházhatást fokozó szén-dioxid, mely a szén, olaj és földgáz elégetésekor keletkezik. Világszerte évenként 28 milliárd tonna kerül az atmoszférába: jelenleg a légkör a gáz végső tárolóhelye. Már kísérleteznek a szén-dioxid különválasztásával, ily módon földalatti tárolóhelyen raktározhatnák. A gázt az erőművekben kémiai úton távolítanák el az égéstermékből, és sűrítés után juttatnák egy földalatti vagy tengermélyi tárolóhelyre. Több eljárást próbáltak már ki kisebb léptékben a szén-dioxid különválasztására, például kémiai módszereket. Ennek és minden más kipróbált módszernek is az volt a hátulütője, hogy már pusztán a gáz szállítása is rengeteg elektromos energiát vett igénybe. Emiatt az erőművek effektív hatásfoka 43-ról 29 százalékra csökkenne. Ahhoz, hogy a két érték közötti energiakülönbséget pótolják, mintegy 30 százalékkal több fosszilis tüzelőanyagot kell felhasználni.

A szén-dioxid tenger alatti tárolásával kapcsolatban parázs vita alakult ki: a tenger fenekén mintegy 400 bar nyomáson és 4 Celsius-fokos hőmérsékleten folyékonyan tárolt gáz oldódhat a vízben, és tartósan megemelheti a tengervíz Ph-értékét. Leginkább megvalósíthatónak az az ötlet tűnik, hogy a szén-dioxidot a földfelszínen mérhető nyomás ötvenszeresével pumpálják vissza a kiaknázott gáz- és olajmezők helyén keletkező üregekbe. Egy Brandenburg környékén végzett próbafúrás során 70 000 tonna szén-dioxidot szeretnének egy hétszáz méter mélyen elterülő rétegbe préselni. Az éves igényeket a későbbiekben ötezer, ehhez hasonló tárolóhely elégítené ki.

A cikk folytatását a Mindentudás Egyeteme oldalán olvashatja el.