A startra készül a második magyar űrutazó

Ha minden a tervek szerint alakul, április 7-én Simonyi Károly lesz a második hazánkfia, aki eljut a világűrbe. Az Egyesült Államokban élő informatikus-üzletember több mint 20 millió dollárt, körülbelül 4 milliárd forintnak megfelelő összeget fizetett azért, hogy ő lehessen az ötödik űrturista a világon. Az elmúlt napokban Simonyi a starthoz vezető célegyenesbe érkezett: március 27-én tért vissza Bajkonurba, az indulás előtti végső felkészülésre. Simonyi néhány személyes tárgyat is magával visz az űrállomásra, ezek között gyermekrajzok és címerrel ellátott magyar zászlók is lesznek.

Simonyi hamarosan csatlakozik ahhoz ez "elitklubhoz", amelynek tagjai igen mélyen nyúltak a zsebükbe, hogy egy Szojuz-űrhajóval eljuthassanak a Nemzetközi Űrállomásra, és mintegy 10 napot tölthessenek az űrben. Az űrturisták kiválogatása igen szigorúan zajlik: a fizikai tesztek mellett komoly erkölcsi ellenőrzésen is át kell esniük a repülni vágyóknak. A NASA még 2002-ben hozta nyilvánosságra azt a kilencoldalas dokumentumot, amely az űrturista-jelöltekkel szemben támasztott követelményeket tartalmazza. A válogatás során kizáró ok a bűnözői múlt, a becstelen, botrányos életvitel: nem válhat űrturista például a kábítószer-élvezőkből és a megrögzött italozókból.

Simonyi a hírek szerint remekül felkészült az űrutazásra. A kötelező egészségügyi vizsgálatok után egy hathónapos tréning következett, főképp az orosz űrhajósok kiképzőbázisán, a Csillagvárosban. Simonyi a legnehezebbnek a centrifugában végzett terheléses teszteket és az orosz nyelv megtanulását találta. A hosszú tréninget lezáró vizsga során a legénység két további tagjával együtt szimulátorokban bizonyította, hogy képes a Szojuz-űrhajó, valamint a Nemzetközi Űrállomás berendezéseinek megfelelő használatára. Simonyi jelesre vizsgázott.

Az emberes űrrepülés az elmúlt évtizedek során kisebb lendülettel folytatódott, mint az űrkorszak kezdetén. "Mivel az ember több mint 30 éve gyakorlatilag csak Föld körüli pályára jutott el és nem indult bolygóközi felfedezőutakra, természetesen erőteljesen csökkent az érdeklődés az emberes űrrepülések iránt. Az átlagember kevésbé tudja, hogy éppen ki jár vagy ki él a világűrben. Az űrturizmus ezen sokat változtathat, de egyelőre még a kezdet kezdetén járunk" - mondta rovatunknak korábban Almár Iván, az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke.

Simonyi a Szojuz-14 (TMA-10) jelű orosz űrhajóval, Fedor Jurcsihin és Oleg Kotov orosz kozmonautákkal együtt indulhat április 7-én. A 10 napos űrutazás alatt 8 napot fog a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén tölteni. Itt a 15-ös legénység tagja lesz, ebbe tartozik az orosz Jurcsihin parancsnok is, aki az STS-112 legénység tagjaként 2002 októberében már járt az ISS-en. A tervek alapján a Szojuz a startot követően két nappal, április 9-én dokkol az űrállomáson.

Simonyi a súlytalanságot próbálja egy ún. parabolikus repülésen

Bár űrsétán nem vesz részt, a korábbi űrturistákhoz hasonlóan Simonyinak is ki kell vennie a részét a munkából. Méréseket végez a mára magyar űrkutatási sikertörténetként elhíresült Pille nevű sugárzásmérővel. Vizsgálja a súlytalanságnak az emberi vérre kifejtett hatását, és a lehetséges biológiai fertőzésekre vonatkozó mintákat vesz az űrállomáson. Emellett fotókat és videofelvételeket készít bolygónkról.

Simonyi néhány személyes tárgyat is magával visz az űrállomásra, ezek között gyermekrajzok és címerrel ellátott magyar zászlók is lesznek. Legkedvesebb emléktárgya is vele tart: egy szovjet Ural-2 számítógép egyik 1964-ben, még 16 évesen programozott lyukszalagját is elviszi az űrbe.

A landolásra a jelenleg az űrállomáson dolgozó Michael Lopez-Alegria és Mihail Tyurin űrhajósok társaságában kerül sor, a tervek szerint április 20-án.

Sikeres felkészülés után startra kész a csapat, balra Simonyi Károly

Simonyi Károly űrutazását és az ISS fedélztetén végzett tevékenységét folyamatosan követjük rovatunkban.

Űrturizmus: gyorsan fejlődő ágazat

Az űrturizmus egyre népszerűbb. Bár a jelenleg elérhető utak igen drágák, az utazásokat szervező orosz űrügynökség programja már 2009-ig betelt. Az első "igazi" űrturistának Dennis Titót tartják, aki még 2001-ben repült.

Űrturisták 2007 elejéig:

• Dennis Tito (amerikai): 2001. április 28. - május 6.
• Mark Shuttleworth (dél-afrikai): 2002. április 25. - május 5.
• Gregory Olsen (amerikai): 2005. október 1. - október 11.
• Anousheh Ansari (iráni-amerikai): 2006. szeptember 18. - szeptember 29.

Ezek a korábbi utak 20 millió dollárba kerültek. Simonyi mostani utazása 21-23 millió dollár körül lesz, ami mintegy 4,5 milliárd forintos összeget jelent.

Az űrtevékenység sok ága részben vagy egészen levált az államilag finanszírozott űrkutatásról és önálló, néha figyelemreméltóan jövedelmező üzletággá vált, miközben jórészt magáncégek kezében összpontosul. Ide tartozik a távközlés, de ebbe az irányba halad a hordozórakéta-piac, a navigáció, a távérzékelés vagy bizonyos értelemben a meteorológia is. Az emberes űrrepülés Tito útjáig az államilag finanszírozott formák közé tartozott. Tito repülése viszont az első lépést jelentette abba az irányba, hogy a fizetőképes keresletet ezen a területen is az űrtevékenység egészének fejlődése érdekében lehet kamatoztatni - mondta Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója korábban rovatunknak.

Egy felmérés szerint az emberek legalább kétharmada élete nagy élményének tekintene egy űrutazást. A leggazdagabb országokban néhány évvel ezelőtt már piackutatási igényű, tehát megalapozott módszerekkel végzett felmérések készültek arról, hogy a különböző vagyoni helyzetű - elsősorban természetesen a legtehetősebb - társadalmi rétegekhez tartozók hány százaléka vállalkozna szívesen űrutazásra. Ami nagyon fontos, azt is megvizsgálták, éves jövedelmük hány százalékát lennének hajlandóak az űrutazásra fordítani. A felmérésből kiderült, hogy már a közeljövőben várható árak mellett is lesz fizetőképes kereslet a szolgáltatásra. A Space Ship One magánűrhajó sikerei nyomán azonban így is egy jóval olcsóbb műfaj, az "űrugrás" lesz a többek számára elérhető élmény.