Születő és pusztuló csillagok - a hét asztrofotója

A Carina-ködöt mutatjuk be a "születésnapos" Hubble-űrtávcső felvételén, temérdek születőben lévő égitesttel.

A Carina-köd a Földtől 7500 fényévre lévő csillagköz felhő, a déli Argo csillagképben. A köd a belsejében meghúzódó, rendkívül nagy energiakibocsátású Éta Carinae csillagról kapta nevét. A térségben mintegy 3 millió éve született meg a csillagok első generációja, amelyek csillagszeleikkel átformálták a környezetüket, és a felhő anyagából újabb égitesteket hoztak létre. Ugyanakkor a legnagyobb tömegű csillagok máris rövid életútjuk végén járnak, így a születő és pusztuló égitesteknek a ködösségre kifejtett együttes hatásuk is megfigyelhető - ami néhol kifejezetten egzotikussá formálja a környezetet.

A köd középső régiójában egy buborékszerű táguló üreg keletkezett, amelynek kifelé haladó fala a kisebb és sűrűbb anyagcsomókat, az ún. globulákat "körbefolyva" furcsa alakúvá formálja azokat. A kisebb felhők formálódásában egy másik jelenség, az ún. fotoevaporáció is közreműködik. Ennek során a nagytömegű égitestek sugárzása "párologtatja" a felhők anyagát, és a felforrósodott, átlátszó ritka gáz könnyen eltávozik. Mivel ezek a csomók sűrűbbek a környezetüknél, lassan fogyatkoznak, és látványosan elválnak a köd többi részétől.

A Carina-ködben legalább egytucatnyi kifejezetten nagy, 50-100 naptömeg körüli csillag található. Közülük legfeltűnőbb a fent is látható Éta Carinae, amely rövid és változékony életének máris vége felé közelít. A körülötte látható két nagy "gázlebeny" instabil aktivitásakor ledobott anyagtömeg. Elképzelhető, hogy a csillag idővel szupernóvaként fog fellángolni.

A mellékelt felvételeket a Hubble-űrteleszkóp (HST) felbocsátásának 17. évfordulója alkalmából hozták nyilvánosságra. A legnagyobb kép (lent) a Carina-köd központi, 50 fényév átmérőjű részét mutatja. Ezt a mozaikot a HST ACS jelű kamerájának 48 felvételéből állították össze, a kép eredeti mérete 26 566 x 14 321 pixel. Az űrteleszkóp a felvételt az ionizált hidrogén hullámhosszán rögzítette, innen származik a kitűnő felbontás. A színi információt ugyanakkor egy földi távcső adta, amely a cerro tololoi Inter-American Obszervatóriumtól származik. Utóbbi megfigyelések alapján a vörös a kén, a zöld a hidrogén, a kék pedig az oxigén emisszióját jelzi.

Bok-globulák a ködösségben. A kép nagyméretű változatának letöltése (University of California, Berkeley, The Hubble Heritage Team, STScI/AURA)

A Carina-ködöt ábrázoló nagy mozaik. A kép nagyméretű változatának letöltése (University of California, Berkeley, The Hubble Heritage Team, STScI/AURA)

A Hubble-űrteleszkóp minden idők egyik legsikeresebb csillagászati műszerének tekinthető. Eddig közel 800 ezer mérés keretében mintegy 500 ezer felvételt rögzített több mint 25 ezer objektumról, miközben 100 ezerszer kerülte meg bolygónkat - az így megtett út a Földtől a Szaturnuszi terjedő távolsággal egyezne meg. Mindeközben naponta kb. 10 gigabyte, összesen pedig mintegy 30 terabyte tudományos adatot produkált.

Kereszturi Ákos