Az első erszényesgenom

Először készült el egy erszényes állat, nevezetesen a házi kurtaopusszum genetikai állományát alkotó molekulák sorrendjének vázlatos leírása. A faj ezzel az egér, a patkány, a csimpánz és az ember után az ötödik emlős, amelynek a genetikai állományt tekintve "feltéképzettnek" számít - olvasható a Nature csütörtöki számában.

A házi kurtaoposszum (Monodelphis domestica) ránézésre sokkal inkább emlékeztet egy megtermett patkányra, mint az otthonától, Dél-Amerikától távol élő rokonaira, a kengurukra vagy a koalákra. Az amerikai, ausztrál, brit és kanadai kutatócsoport a faj genetikai állományát (genomját) tanulmányozva kimutatta, hogy abban 18-20 ezer gén van. Ezeknek nagyobb része megtalálható a méhlepényes emlősöknél is, de néhány - például az immunrendszer működéséhez szükséges egye gének - csak az erszényesekre jellemző. (Az erszényesek nevüket hasi erszényükről - latinul marsupium-ról - kapták; ebben hordják igen éretlen korukban világra jövő kicsinyeiket. 180 millió évvel ezelőtt váltak el azoktól az emlősöktől, amelyek a méhlepény - placenta - segítségével hordják ki magzatukat. Az ausztráliai erszényesek, amelyek közül a kenguru a legismertebb, illetve amerikai társaik önálló fejlődési útra léptek amikor a hajdani Gondwana, a nagy déli szuperkontinens két részre szakadt.)

A genetikusok szerint így az oposszum genomjának általuk feltárt első vázlatos szekvenciája cáfolja azt a feltételezést, hogy az erszényesek immunrendszere elmaradottabb lenne az evolúciós szempontból fejlettebb méhlepényes emlősökénél: az oposszumé bizonyítja, hogy az emlősök közös ősének fejlett immunrendszere volt már azelőtt, hogy a két csoport több mint 180 millió éve elvált egymástól.

A Monodelphis domestica az utóbbi években egyébként is mind nagyobb tudományos érdeklődést vált ki. Genomjának egy részét egy évvel ezelőtt térképezték fel, és a faj jó modellnek tűnik több betegség vizsgálatához is. Ezek közé tartozik a melanóma néven ismert rosszindulatú bőrrák, amely az emberhez hasonlóan ezeknél az állatoknál hosszabb ibolyántúli sugárzás hatására alakul ki. A házi kurtaoposszum révén tanulmányozzák az idegpályák regenerálódását is, mivel e faj újszülöttei meglepő képességet mutatnak arra, hogy "helyreállítsák" a roncsolt gerincvelőt.