Enciklopédia az életért

Alapítványok, neves kutatóintézetek és az élővilág sorsa iránt elkötelezett laikusok fognak össze azért, hogy tíz éven belül elkészüljön a ma ismert körülbelül 1,8 millió élő faj webes enciklopédiája. Az Encyclopedy of Life (EOL, az Élet Enciklopédiája) című program kezdeményezője, E. O. Wilson és harvardi kutatócsoportja a Humán Genom Projekthez hasonló horderejűnek ítéli a valóban nagyszabású tervet.

Hagyományos katalógus formájában nehéz volna elképzelni, a mai információs technológia eszközeivel azonban már nagyon is megvalósítható, hogy minden ismert fajnak - sőt, az újonnan felfedezetteknek is azon nyomban - önálló weblapja legyen. Ráadásul olyan weblapja, amely kihasználja e médium kínálta lehetőségeket: az Élet Enciklopédiája oldalain az írott információ mellett - ha rendelkezésre állnak - fényképeket, videót, hanganyagot, az elterjedtségre vonatkozó térképeket és egyéb multimédiás anyagokat találhatnak majd az érdeklődők. Tájékozódhatnak többek közt egy-egy faj genomjáról, filogenetikai helyzetéről, élőhelyéről és ökológiai viszonyairól.

James Edwards, az EOL projekt vezetőségi titkára úgy képzeli, hogy néhány éven belül bárhol is történjék majd említés egy fajról az interneten, annak lesz egy hivatkozása az Élet Enciklopédiájából, s erre kattintva bárki ingyenesen feljuthat a jobban megismerni kívánt faj weboldalára.

Linné örökösei

A munkát a svéd származású Carl von Linné (1707-1778), a rendszertan atyja születésének 300-adik évfordulója tiszteletére indították el. Linné Systema Naturae (A természet rendszere) című, 1735-ben megjelent munkájában foglalta rendszerbe az addig ismert összes növényt, állatot és ásványt. Linnének azonban még nem kellett 1,8 millió ismert fajt rendszereznie, mint a mai enciklopédia készítőinek.

A természet rendszere
Linné 1735-ben megjelent Systema Naturae című könyve a természet három birodalmát, a kövekét (Lapideum regnum), a növényekét (Vegetabile Regnum) és az állatokét (Regnum Animale) csoportosítja egységes rendszerbe. A hierarchikus rendszerezés kategóriái a fajok, nemzetségek, rendek, osztályok. A művet azóta is a rendszertani tudományok egyik mérföldkövének tekintik. (Forrás: Wikipedia)

Hogy minden faj oldala mögött komolyabb tudásbázis álljon, a szakirodalom döntő részének birtokában lévő konzorcium, a Biodiversity Heritage Library (Biodiverzitás Örökség Könyvtár) tízmillió oldalnyi anyagot kíván digitalizálni, majd ezekhez hozzáférést biztosítani. A Könyvtár szkennelőközpontjai Londonban, Bostonban és Washingtonban (D. C.) már működnek, s eddig már 1,25 millió oldalt "vittek be".

Az Enciklopédia a későbbiekben több nyelven is hozzáférhető lesz. Első lépésben az állat-, növény- és gombafajokat térképezik fel, a mikrobák ezután következnek. A projektet kezdeményező Harvard Egyetemhez a chicagói Field Museum, a Woods Hole (Massachusetts)-i Tengerbiológiai Intézet és a Smithsonian Intézet is csatlakozott, akárcsak a londoni Természetrajzi Múzeum, a New York-i Botanikus Kert és a Kew-i brit Királyi Botanikus Kert.

A kettős nevezéktan
A biológiában a fajok mindegyike tudományos nevet visel, amelyet latin névnek, illetve rendszertani névnek is szoktak nevezni. A fajok tudományos nevei két szóból álló kettős nevek. Az ilyen nevek rendszerét kettős nevezéktannak is nevezik. A fajok kettős nevezéktanát Linné vezette be 1753-ban megjelent Species plantarum című művében. Az élőlényeket a legközelebbi nem(zetség) nagy kezdőbetűvel írt főneve és a faji különbség (differentia specifica) megnevezésére szolgáló, kis kezdőbetűs mellékneve jelöli (pl. Homo sapiens). (Forrás: Wikipedia)