Napjaink kémiája

A Természet Világa című ismeretterjesztő folyóirat 2007. évi első különszáma tudományos és népszerűsítő hangvételben arra keresi a választ, hogy merre tart a kémia napjainkban. Az idén 100 éves Magyar Kémikusok Egyesületét köszöntő szám nyílt célja a kémia egyre romló imázsának javítása, a társadalom, főként a fiatalok érdeklődésének felkeltése a tudomány iránt.

Javítandó a kémia PR-ja

"Az emberek mindig a kémikusokat szidják, mert a vegyi gyárak szennyezik a környezetet. A társadalom nem akarja tudomásul venni, hogy a mai élet elképzelhetetlen volna a vegyészek munkája nélkül" - mondta Liptay György professzor, a kémiai különszám ötletgazdája a 2007. május 18-i, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat székházának tanácstermében megrendezett sajtótájékoztatón. A különszám a Magyar Kémikusok Egyesületének 100 éves évfordulójára készült. Célja a "kémia megtépázott imázsának" javítása, illetve a fiatalság érdeklődésének felkeltése a tudományág iránt.

"A kémia hőskora a XX. század első fele, a XX. század második fele a fizikáé, a XXI. század elején a biotechnológia, molekuláris biológia van a kirakatban, de mindehhez kémiai műveletek, vegyszerek kellenek" - hangsúlyozta Liptay.

Trendek a kémiában: az I. Európai Kémiai Kongresszus

Liptay György professzor szerint a kiadvány - Silberer Vera kezdeményezésére - értékes összeállítással indul. Náray-Szabó Gábor akadémikus a tavaly Budapesten megrendezett I. Európai Kémiai Kongresszusról írt cikket. Ezen közel 2500-an vettek részt a világ 60 országából. A konferencián öt Nobel-díjas kémikus tartott plenáris előadást. A kongresszusi szekciókról az azonos kutatási területen dolgozó hazai szakemberek írtak rövid beszámolókat. Az elhangzott előadások, kiállított poszterek alapján összefoglalták, milyen új kutatási eredmények születtek az adott területen, illetve, hogy melyek a kirajzolódó kutatási irányvonalak.

Ilyen helyszíni beszámoló olvasható az elméleti kémia új módszereiről, a katalitikus kémia korszerű elveiről, a szupramolekulákról, a gyógyszerkémia trendjeiről. A gyorsan fejlődő háromdimenziós kémiai képalkotás valódi interdiszciplináris terület, a szekció előadásai rámutattak a természettudományi, mérnöki és orvosi szakemberek együttműködésének fontosságára. A nanotudomány rohamos fejlődését, szerteágazó gyakorlati alkalmazását is mutatták a szekció előadásai és poszterei.

A Kémia, élelmiszer, egészség kétnapos szimpóziumként kapott helyet a konferencián belül. Biomolekulák jelölését, fehérje-fehérje kölcsönhatást vizsgálták A kémia találkozása a biomolekulákkal szekció előadásai. Külön szekciót kapott a kémiaoktatás, amelyen szerepeltek a kémiatörténet, illetve az oktatás "küzdelmes jelen" és a "reményteljes jövő" kérdései. Nagy érdeklődésre tartott számot a Polimerek építészete, illetve A szerves szintézisek új távlatai c. szimpózium. A világkonferencián önálló "minikonferenciaként" szerepelt a koordinációs kémia, a biomolekulák szerkezete és működése, valamint a címében találó szójátékot alkalmazó Forró témák a nukleáris és radiokémiában szekció.

"Nobel-díjasokkal beszélgettünk"

Staar Gyula, a Természet Világa főszerkesztője a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a kémiai különszám részére a kongresszuson résztvevő valamennyi Nobel-díjas kémikus adott interjút.

Oláh György professzor napjaink energiaproblémájának megoldására keres választ. "A problémák elől nem lehet a múltban bevált megoldásokhoz menekülni, azokat előretekintve kell megoldani" - olvasható a lapban. Az idén 80 éves professzor jelenleg a metanollal működő tüzelőanyag-cellák kutatásával, illetve a metanol szén-dioxidból történő előállításának módszerein dolgozik.

Jean-Marie Lehn professzor kutatási területe a szupramolekuláris kémia. A konferenciára előadóként és a kongresszus tudományos bizottságának elnökeként érkezett. "Népszerűsítenünk kell a tudományt. Különösen a fiatalokat kell meggyőznünk a fontosságáról - nem magáért a tudományért, hanem azért, mert a kultúránkhoz tartozik."

Ahmed Zewail professzor a femtokémiában elért eredményért 1999-ben kapott Nobel-díjat. "A nyugati civilizáció sikereinek kulcsa az utóbbi mintegy 300 évben a tudomány támogatása és finanszírozása volt. A kormány a lehető legnagyobb erőforrásokat fordítsa a tudományos oktatásra és alapkutatásokra" - mondta.

Kurt Wüthrich fehérjék oldatfázisú szerkezetének NMR-spektroszkópiás meghatározásáért nyerte el a Nobel-díjat. Nagy jelentőséget tulajdonít a mérések elemzéséhez szükséges számítógépes munkának is. "Ha az ember megtalálja a kutatómunkájához szükséges szoftvert, akkor nagy valószínűséggel nincs az élvonalban. Ez egyszerű mutató, hogy valóban új utakon jár-e, vagy olyasmivel foglalkozik, amivel mások már régóta."

Paul Crutzen professzor a légkörkémia területén dolgozik, és a klímaváltozás megfékezésére nagy érdeklődést és vitát keltő módszert javasolt. "Meg lehetne vizsgálni, hogy milyen haszonnal jár, ha napfény-visszaverő anyagot juttatunk a sztratoszférába, amivel mesterségesen növeljük a Föld fényvisszaverő képességét, és ezzel hűtjük az éghajlatot."